Pesti Srácok

Scholz: Berlin jó úton jár a migrációs politikában, de nem várható a menedékkérők számának gyors csökkenése

Scholz: Berlin jó úton jár a migrációs politikában, de nem várható a menedékkérők számának gyors csökkenése

Németország jó úton jár a migrációs politikában, de nem várható a menedékkérők számának gyors csökkenése - összegezték Olaf Scholz német kancellár és a tartományi miniszterelnöki konferencia vezetői szerdán Berlinben tartott tanácskozásuk eredményeit.

A kancellár mellett Boris Rhein, Hessen kereszténydemokrata kormányfője és a tartományi miniszterelnöki konferencia elnöke, valamint alsó-szászországi helyettese, a szociáldemokrata Stephan Weil összességében pozitív mérleget vontak a novemberi migrációs csúcs határozatainak megvalósításáról. Scholz azt emelte ki, hogy az utóbbi hónapokban már elindítottak alapvető változtatásokat, és továbbiakat terveznek. Elégedetlenségét fejezte ki ugyanakkor Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke és Markus Söder, Bajorország keresztényszocialista kormányfője.

-hangoztatta Söder. Wüst szerint mindenekelőtt az Európai Unión kívüli államokban lefolytatandó menedékkérelmi eljárások ügye halad csigalassúsággal. A tartományok azt kérték a berlini vezetéstől, hogy tisztázza a menedékkérelmi eljárások áthelyezésének lehetőségét az EU-területen kívüli országokba. Közös határozatban felszólították a szövetségi kormányt, gondoskodjon arról, hogy a menedékkérőknek szánt fizetőkártya bevezetéséről szóló törvénytervezetet a szövetségi parlament minél hamarabb elfogadja. Az elképzelés szerint a kártyával részben kiváltanák a készpénzes fizetéseket, illetve elejét vennék annak, hogy az érintettek pénzt utaljanak át hazájukba. A konferencia egyik vitapontja volt a befogadható menedékkérők számának felső határa. Hessen miniszterelnöke a konferencia soros elnökeként legitimnek nevezte a vitát a kérdésben. Alsó-Szászország miniszterelnöke azonban alkotmányjogi szempontból irreálisnak tartotta egy ilyen korlát meghatározását. Michael Kretschmer, Szászország kereszténydemokrata vezetője évi 50-60 ezer menedékkérőt említett felső határként.

PestiSracok facebook image

Németországban tavaly mintegy 329 ezren nyújtottak be első alkalommal menedékkérelmet, ami nagyjából felével volt több az azt megelőző évhez képest. Ebben nem szerepel a több mint egymillió ukrajnai menekült, mert nekik nem kell benyújtaniuk ilyen kérelmet. Számos német település időközben már nem képes megbirkózni az emberek elhelyezésével.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.