Pesti Srácok

Scholz: Berlin jó úton jár a migrációs politikában, de nem várható a menedékkérők számának gyors csökkenése

Scholz: Berlin jó úton jár a migrációs politikában, de nem várható a menedékkérők számának gyors csökkenése

Németország jó úton jár a migrációs politikában, de nem várható a menedékkérők számának gyors csökkenése - összegezték Olaf Scholz német kancellár és a tartományi miniszterelnöki konferencia vezetői szerdán Berlinben tartott tanácskozásuk eredményeit.

A kancellár mellett Boris Rhein, Hessen kereszténydemokrata kormányfője és a tartományi miniszterelnöki konferencia elnöke, valamint alsó-szászországi helyettese, a szociáldemokrata Stephan Weil összességében pozitív mérleget vontak a novemberi migrációs csúcs határozatainak megvalósításáról. Scholz azt emelte ki, hogy az utóbbi hónapokban már elindítottak alapvető változtatásokat, és továbbiakat terveznek. Elégedetlenségét fejezte ki ugyanakkor Hendrik Wüst, Észak-Rajna-Vesztfália kereszténydemokrata miniszterelnöke és Markus Söder, Bajorország keresztényszocialista kormányfője.

-hangoztatta Söder. Wüst szerint mindenekelőtt az Európai Unión kívüli államokban lefolytatandó menedékkérelmi eljárások ügye halad csigalassúsággal. A tartományok azt kérték a berlini vezetéstől, hogy tisztázza a menedékkérelmi eljárások áthelyezésének lehetőségét az EU-területen kívüli országokba. Közös határozatban felszólították a szövetségi kormányt, gondoskodjon arról, hogy a menedékkérőknek szánt fizetőkártya bevezetéséről szóló törvénytervezetet a szövetségi parlament minél hamarabb elfogadja. Az elképzelés szerint a kártyával részben kiváltanák a készpénzes fizetéseket, illetve elejét vennék annak, hogy az érintettek pénzt utaljanak át hazájukba. A konferencia egyik vitapontja volt a befogadható menedékkérők számának felső határa. Hessen miniszterelnöke a konferencia soros elnökeként legitimnek nevezte a vitát a kérdésben. Alsó-Szászország miniszterelnöke azonban alkotmányjogi szempontból irreálisnak tartotta egy ilyen korlát meghatározását. Michael Kretschmer, Szászország kereszténydemokrata vezetője évi 50-60 ezer menedékkérőt említett felső határként.

PestiSracok facebook image

Németországban tavaly mintegy 329 ezren nyújtottak be első alkalommal menedékkérelmet, ami nagyjából felével volt több az azt megelőző évhez képest. Ebben nem szerepel a több mint egymillió ukrajnai menekült, mert nekik nem kell benyújtaniuk ilyen kérelmet. Számos német település időközben már nem képes megbirkózni az emberek elhelyezésével.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Így történt a Pápay-klán lemészárlása a dunaszerdahelyi Fontana bárban – Hihető vajon Bodoky Károly vallomása? (Videó)

Az alvilág titkai 2024 március 19.
Az 1999. március 25-én, a dunaszerdahelyi Fontana bárban történt tízes gyilkosság ügyében beismerő vallomást tett az egyik elkövető, a rimaszombati Bodoky Károly. Vallomásában mindent a Turek néven ismert magyarországi maffiózóra, valamint néhai Szamaránszky Árpádra (alias "Paprika") kent. Bodoky állítja: ő Kalasnyikovval sakkban tartotta a Fontana földszintjén a vendégeket, míg az emeleti kártyaszobában Kalasnyikovokból 117 lövéssel szitává lőtte Turek és Paprika a Pápay-klán főnökét, Pápay Tibort és kilenc alvezérét. Bodoky vallomása kerek, logikus, krimiszerű fordulatokkal teli, ám hihetünk-e neki? A szlovák ügyészek mindenesetre nem igyekeznek vádba foglalni a vallomás tartalmát.