Szijjártó: a magyar külpolitika tavaly is teljesítette a vele szemben támasztott elvárásokat
A magyar külpolitika tavaly is teljesítette az elvárásokat, hiszen hazánk ki tudott maradni az Ukrajnában dúló háborúból, a nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére továbbra is a béke pártján tudott maradni és Oroszországgal is meg tudta őrizni az energetikai együttműködést - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a kormány feladata annak biztosítása, hogy egyetlen olyan külpolitikai döntés, lépés vagy nyilatkozat se szülessen, amely veszélybe sodorhatná Magyarországot a szomszédságban dúló háború közepette, illetve esetleg annak eszkalációjához vezethetne.
Sőt, minden követ meg kell mozgatni annak érdekében, hogy a háború minél előbb véget érjen, minél kevesebb ember haljon meg és minél kevesebb pusztítás legyen
– figyelmeztetett. Majd rámutatott, hogy miközben hazánk jó és megbízható szövetséges az Európai Unióban és a NATO-ban egyaránt, fenn kell tartani a nemzeti érdekeket szolgáló együttműködést Oroszországgal.
Ugye szoktak engem sokan bírálni azért, hogy miért is tartom a kapcsolatot az oroszokkal. Erre a válasz viszonylag egyszerű: mert én vagyok a külügyminiszter. A külpolitikában nem az kunszt, hogy az ember azzal találkozik és azzal beszél, akivel mindenben vagy a fontos kérdések többségében egyetért (.) De kapcsolatot tartani az ország érdekeit szolgáló módon, nemzetközi szövetségesi kötelezettségeket nem megsértve azzal, akivel egyes fontos kérdésekben nem értünk egyet, de az együttműködés fenntartása nemzeti érdek, na az már valami
– mondta.
És ebből a szempontból azt mondhatom önöknek, hogy a magyar külpolitika a tavalyi esztendőben is teljesítette a vele szemben támasztott elvárásokat
– tette hozzá. Szijjártó Péter "A magyar külügy kihívásai 2023-ban" című beszélgetésen úgy vélekedett, hogy az EU-ban ma "háborús pszichózis" uralkodik, "néhány vezető a Fortnite-ba képzeli magát", miközben ez nem számítógépes játék, hanem a valóság.
Európában ma a béke hangján szólni, általában azt a helyzetet állítja elő, hogy egy rendkívül sekélyes vita keretében az ember három vagy már mondjuk négy megbélyegzés közül választhat: vagy a Trump barátja, vagy a Putyin barátja, vagy az oroszok kéme, vagy a Kreml propagandistája
-sorolta.
Tehát annak a lehetősége, hogy Európában vezetői körben értelmesen, kulturáltan, a dolgok mélyére nézve, személyeskedés nélkül, leegyszerűsítés nélkül és sekélyesség nélkül meg lehessen vitatni fontos kérdéseket, az zéró
– vélekedett. Majd rámutatott, hogy ugyanakkor a transzatlanti világ egyfajta kommunikációs buborékban él, hiszen a globális többség békét akar, de az európai politikai vezetők napjainkban "a média által meghatározott percepciók szerint mérlegelnek, és nem a valóság szerint". Továbbá ennek kapcsán leszögezte, hogy ezen a helyzeten változtathat, ha Donald Trump megnyeri az amerikai elnökválasztást idén ősszel, ugyanis akkor a világ első számú szuperhatalma is a béke nyelvén fog beszélni. A miniszter a nyugat-balkáni államok EU-integrációjáról szólva kifejtette, hogy le kell számolni azzal az illúzióval, hogy a huszonhét tagországban komoly támogatottsága van a bővítésnek, miután a zárt ajtók mögött teljesen más nyilatkozatok hangzanak el ez ügyben, mint a nyilvánosság előtt.
És ez azért nagy probléma, mert az európai versenyképesség, mint a gerely, úgy fúródik bele a földbe (.) Na, ilyenkor kéne valami, ami kirángatja a szekerünket a sárból, s ad egy kis lendületet, frissességet, új ambíciót, új energiát. És ez belülről nem fog jönni, ez csak kívülről tud jönni
– fogalmazott. Majd azt hangsúlyozta, hogy a Nyugat-Balkánon az Európai Unió nincs egyedül a pályán, más hatalmak is erősíteni próbálják a befolyásukat a régióban.
És ha a többiek gyorsabbak lesznek, akkor nekünk a végén csak a sírás-rívás marad, ami most is zajlik egyébként a Nyugat-Balkánról szóló vitáknál
– húzta alá.
Forrás/fotó: MTI
