Pesti Srácok

A liberalizmus következő lépése, emberi mivoltunk választhatóvá tétele – Széljegyzetek Tucker Carlson Dugin-interjújának margójára

A liberalizmus következő lépése, emberi mivoltunk választhatóvá tétele – Széljegyzetek Tucker Carlson Dugin-interjújának margójára

Tucker Carlson Putyin után az orosz elnök fő ideológusával is interjút készített. Alekszandr Dugin a beszélgetés során, Putyinhoz hasonlóan, szintén a nyugati emberhez szólt, ami kifejezetten jót tett a beszélgetésnek, lássuk mit érdemes tudni a filozófus világképéről, és talán vegyük szemügyre azt is, hogy magyarként miért is fontos számunkra az általa képviselt ideológia értelmezése annak pozitív és negatív oldaláról is.

Ismerve olvasóinkat ez az első mondat sokakban felháborodást fog kelteni, de én nem szeretem azt, amit Dugin képvisel. Tartsanak ki, megmagyarázom. Alekszandr Dugint korunk egyik legnagyobb elméjének tartom. Nagyon sok mindenben egyetértek vele, sőt, amiben nem értek egyet vele, abban is el tudom fogadni az álláspontját. Ennek ellenére nagyon egyszerű okom van arra, hogy ne szeressem: nem vagyok orosz.

A filozófus ugyanis határozottan az orosz birodalmiság eszméjét képviseli, ami számomra, magyarként, a genetikámba kódolt történelmi tapasztalatokkal egyértelműen antipatikus. Ezzel azonban nincs semmi baj, az hogy nem szeretem, nem jelenti azt, hogy nem tartom nagyra a munkásságát, és nem értem meg az érveit. Orosz szempontból természetesen minden mondatát el tudom fogadni és hatalmas fájdalmam, hogy hasonló tehetség, ilyen formátumú ideológus – s remélem ezzel senkit nem sértek meg – magyar "kiadásban" nem létezik. Éppen ezért örülök annak, hogy a Tucker Carlsonnal folytatott mostani beszélgetésében Oroszország szinte csak érintőlegesen került szóba, az interjú végén.

Ennek fényében ki tudom jelenteni, hogy Dugin minden itt elhangzott szavával egyet tudok érteni. Persze, igen megkaptam a rubeljeimet ezért a mondatért, és Rogán helyett már egy FSzB-ügynök suttog a fülembe, pocsék akcentussal, de aki józanul gondolkodik és megtekinti a fenti interjút az talán egyetért velem, a filozófus ugyanis tökéletesen összefoglalta az "új liberalizmus" mibenlétét, és igen, ezt úgy fogalmazta meg, hogy azt az átlagos amerikai néző is megértse.

PestiSracok facebook image

Mert mit is mondott Dugin?

Az ideológus szerint a liberalizmus létrejötte óta mindig versenyben volt, mindig valaminek a felszabadítását tűzte ki célul. Mindez klasszikus formájában jó dolgokat szült, amint erre Carlson is felvette például a rabszolga-felszabadítás kérdését, Dugin is elismerte, hogy a kezdetekben ez valóban progresszivitást jelentett.

Később azonban a liberalizmus kifogyott a felszabadítandó dolgokból. Miután a Szovjetunió összeomlásával egyedüli ideológiaként uralta le a nyugati világot, már nem volt elnyomó eszme, amivel versenghetett volna. Ezután újabb felszabadítandó elemeket keresett magának: előbb az individuumot akarták felszabadítani a nemzet alól, majd magát a biológiai nemet akarták megszüntetni, a szexuális felszabadulás jegyében, így kialakítva az LMBTQ-mozgalmakat. A filozófus ennek kapcsán felidézte Fukuyamát, aki egyik beszélgetésük során kijelentette, hogy a liberalizmus célja, hogy a kisebbség uralkodjon a többség felet, ennek folyománya tehát, hogy több elszigetelt kisebbségre van szükség.

Az utolsó lépcső

Dugin szerint a biológiai nemek eltörlésével nem érne véget a liberalizmus folyamatos lázadása. Van ugyanis még egy lépcső: ha már nem csak a nemünk, de emberi mivoltunk is a választásunk kérdése. A transzhumanizmus, és a mesterséges intelligencia fejlődése ebbe az irányba mutat. Mikor megválaszthatjuk, hogy emberként élünk, vagy egy digitális világba zárjuk magunkat, amelynek nemcsak formálói, de teremtői is vagyunk. A filozófus ennek kapcsán a sci-fi világok sötét jövőképét hozta fel példaként.

Mint mondta a tudományos fantasztikum a legrealistább műfaj, hiszen a XIX. század irodalmában megjósolt jövőből a XX. századra szinte minden megvalósult, ezért úgy gondolja, értelemszerű, hogy a múlt század sci-fi-je, a Terminátor, a Mátrix sötét világai azok, ami felé a világ tart, a liberalizmus, pedig ezt szolgálja, ebbe az irányba vezeti az emberiséget.

Miért utálják az oroszokat?

Az interjú végén természetesen szóba került Oroszország világpolitikai helyzete, az egyre uralkodó ruszofóbia. Dugin szerint ennek fő oka, hogy az orosz politikai irányvonal jelenleg tradicionalista, Putyin Oroszországa a hagyományos érték megtartása mellett áll. Ráadásul nem irányítható külső ideológiai alapon.

Értelemszerű érvelés, nagyon "dugini" mondatok, azonban szerencsére nem ez adta meg a beszélgetés fő vonalát, az ugyanis az orosz nézőknek szólt volna. Összegzésképp: az interjút mindenkinek ajánlom, aki szeretne egy kicsit bővebb képet formálni a liberalizmus működéséről. Azt viszont rendkívül sajnálom, hogy ilyen rövidre szabták, a téma és az előadó megérdemelt volna egy két órás műsort.

Forrás, fotó: X.com

Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.