Alapjogokért Központ: a magyar közvélemény a béke pártján áll
A választókorú magyarok túlnyomó többsége, 83 százaléka elutasítja azt, hogy európai katonákat küldjenek egyes nyugati és magyarországi ellenzéki politikusok Ukrajnába – derül ki az Alapjogokért Központ aktuális közvélemény-kutatásából.
Az orosz–ukrán konfliktus immáron több mint két éve árnyékolja be az európaiak mindennapjait. A béke előmozdítása helyett azonban egyre harciasabb nyilatkozatok hangoznak el vezető nyugati és magyar baloldali politikusok szájából − írja az Alapjogokért Központ. Az állampolgárok biztonságáról már kevesebb szó esik, az európai katonák Ukrajnába küldéséről viszont annál több. A francia elnök, Emmanuel Macron többször kijelentette, hogy egyáltalán nem zárható ki Párizs katonai részvétele az orosz–ukrán konfliktusban. Ez azonban ellentétes nemcsak a francia, hanem az európai emberek akaratával is.
A Századvég Európa-projekt 2022 felmérése szerint az EU 27 tagállamában – közte Franciaországban is – a lakosság 62 százaléka tartja aggasztónak a háború lehetséges eszkalációját. Az európai politikában azonban vannak békepárti hangok is: a magyar kormány az orosz–ukrán harcok kitörésének napján elítélte az agressziót, és azóta is tűzszünetet, valamint a béketárgyalások mielőbbi megkezdését sürgeti. A magyarok körében nemzeti egyetértési ponttá szilárdult az európai katonák Ukrajnában történő bevetésének elutasítása. A témában tapasztalható széles körű konszenzust jól mutatja, hogy a megkérdezettek mintegy 83 százaléka negatív véleménnyel van a konfliktus eszkalációját segítő katonai intervencióról.
A békepárti véleményklímát csak egy olyan tízszázalékos csoport kérdőjelezi meg, amely minden társadalmi rétegben kisebbségben van, legyen szó életkori vagy akár iskolázottsági bontásról
– olvasható az elemzésben. A háborúpárti álláspont népszerűtlensége miatt a nemzeti kormány megbuktatására törekvő, futószalagon érkező politikai messiások, mint Márki-Zay Péter vagy Magyar Péter, eleve vesztes pozícióból indulnak, hiszen politikai fundamentumaik ellentétesek a többség akaratával.
A világrend átalakulóban van, a nemzetközi viszonyok átrendeződése nyomán egyre több konfliktus alakul ki. A közel-keleti feszültségek vagy éppen az orosz–ukrán háború könnyen világméretű összecsapássá, harmadik világégéssé szélesedhetnek, ilyen időkben pedig a higgadt, átgondolt politika és kommunikáció biztosíthatja a békét. A magyar kormány – a választói akarathoz igazodva – az ukrajnai konfliktus mellett az Izrael elleni támadások esetében is a mielőbbi tűzszünet pártján áll
– szögezi le az Alapjogokért Központ.
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij
