Pesti Srácok

Elhunyt Ferge Zsuzsa szociológus

Elhunyt Ferge Zsuzsa szociológus

Életének 93. évében elhunyt Ferge Zsuzsa szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) rendes tagja – tudatta családja pénteken az MTI-vel. A Széchenyi-díjas szociológus, akadémikus április 4-én hunyt el, szűkkörű temetéséről a család gondoskodik.

Ferge Zsuzsa Kecskeméti Zsuzsanna néven, budapesti értelmiségi családban született 1931-ben. Felsőfokú tanulmányait 1948-ban, a Közgazdaságtudományi Egyetemen kezdte meg. Egyik tanára hívta a Központi Statisztikai Hivatalba (KSH) dolgozni. Diplomáját a munka mellett szerezte meg 1953-ban. Végzése után átkerült a KSH gazdasági főosztályára. A rétegződéskutató osztály vezetője volt 1959 és 1968 között, majd az MTA Szociológiai Kutatóintézetében dolgozott 1988-ig, többek között tudományos főmunkatársként és a társadalompolitikai osztály vezetőjeként. Csoportja foglalkozott iskolaszociológiával, a társadalmi előnyök-hátrányok átöröklésével, a szegénység különböző megjelenési formáival. Társadalmi újratermelés és társadalompolitika című tanulmányával 1982-ben szociológiai doktori címet szerzett.

Az ELTE Szociológiai Intézetében szociológiát tanított, 1988-ban teljes állású egyetemi tanár lett, majd az egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetének és Továbbképző Központjának tanszékvezetőjévé nevezték ki. A katedrának 2001-ben mondott búcsút, nyugdíjba vonulása után professor emerita lett. Külföldi egyetemeken is dolgozott vendégtanárként. 1997-ben az Edinburghi Egyetem díszdoktorává választották. 1993-ban az Európai Akadémia, 1998-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-től rendes tagja lett. 2018-ban a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia címzetes tagjává választották.

Az oktatás és a tudományos kutatás mellett közéleti szerepvállalása is jelentős volt, több szakmai szervezet munkájában részt vett. A szegénység mellett fő kutatási területe volt a társadalmi struktúra, a társadalmi egyenlőtlenségek és integrációs zavarok vizsgálata. Több mint háromszáz tanulmánya jelent meg és több könyvben beszámolt kutatásainak eredményéről.

PestiSracok facebook image

Tevékenységéért 1995-ben Széchenyi-, 1996-ban Pro Urbe Budapest, 2004-ben Radnóti Miklós-, 2005-ben Prima-díjat, 2007-ben Nagy Imre-érdemrendet kapott. 2002-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével tüntették ki. 2009-ben Budapest díszpolgára lett. 2011-ben megkapta az UNICEF Nagyrabecsülésének csokrát és az Európai Polgár Díjat. 2017-ben neki ítélték a Mensch Nemzetközi Alapítvány Mensch-díját.

Forrás: MTI; Fotó: nol.hu

Ajánljuk még

Mivel szólíthatja meg a konzervatív oldal a klímahisztiző fiatalokat? – Palányi Nóra és Kroó Zita a Polbeatben (PS-videó!)

Magyar ugar 2019 december 7.
A klímaváltozás témája köré gerjesztett mozgalom egy tudományos tényeket nélkülöző liberális kampány, amelynek szinte csak a fiatalokra van hatása – vélekedett a keddi Polbeatben Palányi Nóra. Az országgyűlési szakértő szerint a hisztéria keltői, haszonélvezői egyértelműen a nemzeti szuverenitást előtérbe helyező jobboldali kormányok ellenében határozzák meg magukat és törnek politikai hatalomra. A PestiSrácok.hu interaktív műsorának egyik témája az volt, hogy a fiatalokat behálózó globális klímagépezet működésére lehet-e válasza a konzervatív értékeket hirdető Fidesznek, illetve a hazai jobboldalnak kell-e egyáltalán foglalkoznia a nemzetközi habveréssel. Dezse Balázs műsorvezető szerint a fiatalok a klímaváltozás ügyében nyilvánvalóan a kisebb ellenállás felé mennek, hiszen lényegesen könnyebb egyszerű jelszavak hívására tüntetésekre járni, mint következetesen betartani a keresztény-konzervatív értékrendet, életmódot. Kroó Zita műsorunkban úgy vélekedett, hogy a kormánynak jó esélye van a fiatalok megszólítására, hiszen a Fidesz ifjúsági szervezetének, a Fidelitasnak immár tízezer tagja van, ami komoly társadalmi bázist jelent. Az Origo újságírója szerint helytelen az a megközelítés, hogy ami konzervatív, az egyúttal unalmas is. Kolléganőnk ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad alábecsülni a közösségi média elképesztő erejét, amelyet a baloldali politikusok – például Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely – már hatékonyan használnak, és ebben a jobboldalnak is komolyabb erőket kell befektetnie. Szarvas Szilveszter a műsorban kiemelte: a közösségi média terén a felzárkózás azért is nehéz eset, mert a leginkább érintettek, a mai korai huszonévesek számára például menő, vicces dolognak számít Gyurcsánnyal szelfizni, de szinte semmilyen tapasztalatuk nincs arról, hogy mi történt 2006 őszén a budapesti utcákon, amikor ugyanez a Gyurcsány miniszterelnökként a tömegbe lövetett. Portálunk főszerkesztő-helyettese úgy vélekedett, hogy a jobboldali véleményformálóknak is tanulniuk kell ebből, és a fiatalokat a legegyszerűbb üzenetek szintjén kell megszólítani. Nézzék meg összeállításunkat a legutóbbi Polbeat műsoráról!

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.

Péter Gábor, Popper Péter és a hallgatás daganatos fala

Vezércikk 2019 augusztus 23.
Nulla, azaz nulla darab cikk jelent meg Popper Péterről azóta, hogy a Válaszonline-ban, majd a PestiSrácokon is megjelent a szennyes múltja. A pszichológus pénzért tanította az állambiztonsági tiszteket a különböző praktikákra, és minden erejével a galerik, az üldözött fiatalok ellen dolgozott. Miért hallgat erről a média? A baloldalit még értjük, de a „másik”? „A szerelem lopakodó gyilkosa a lustaság” – mondta Popper. „A társadalom rákja a hallgatás” – írja főmunkatársunk. Vezércikk.