Pesti Srácok

Europol: több mint 800 bűnszövetkezet fenyegeti az EU biztonságát

Europol: több mint 800 bűnszövetkezet fenyegeti az EU biztonságát

Jelenleg összesen 821 bűnszövetkezet fenyegeti az Európai Unió biztonságát, ezek együttesen mintegy 25 ezer tagot számlálnak – emeli ki az unió rendőri együttműködési szervezetének (Europol) pénteken közzétett jelentése.

A hágai székhelyű testület egész Európára kiterjedő jelentése a legnagyobb fenyegetést jelentő bűnszövetkezetek jellemzőit vizsgálja, a bűnözői szereplőkre összpontosítva. A tanulmány a hálózatokat hatékonyságuk, rugalmasságuk, irányítási jellemzőik, kiterjedtségük és romboló hatásuk szerint kategorizálja.

Az Europol szerint a biztonságra a legnagyobb fenyegetést jelentő bűnözőhálózatok figyelemre méltó rugalmasságot mutatnak, hogy bűnözői üzelmeiket a lehetőségekhez és kihívásokhoz igazítsák. Képesek például a legális üzleti struktúrákba történő széles körű beszivárgásra, a legveszélyesebb bűnszövetkezetek 86 százaléka használ legális üzleti struktúrákat, túlnyomó többségük az EU-ban.

Ugyancsak fontos szempont a tanulmány szerint, hogy ezek a bűnbandák határok nélküli bűnügyi műveleteket folytatnak. Tevékenységük a világ számos országát érinti, és összetételük nemzetközi. A 821 legfenyegetőbb bűnözői hálózat tagjai között 112 nemzetiség képviselteti magát, a hálózatok 68 százaléka többnemzetiségű tagokból áll.

PestiSracok facebook image

A közbiztonságra legnagyobb kockázatot jelentő bűnszövetkezetek erős ellenőrzést és összpontosítást gyakorolnak bűnügyi műveleteik felett. A legveszélyesebb bűnözőhálózatok 82 százalékának vezetése vagy a fő tevékenységi országban, vagy a bandafőnökök származási országában van. Az Europol felhívta a figyelmet, hogy ezen hálózatok által elkövetett bűncselekmények jelentős károkat okoznak az EU belső biztonságára, jogállamiságára és gazdaságára nézve. A legveszélyesebb bűnszövetkezetek fele fő bűnügyi tevékenységként kábítószer-kereskedelemmel foglalkozik. A hálózatok több mint 70 százaléka korrupcióval él a bűnözés elősegítése és a bűnüldözési vagy igazságügyi eljárások akadályozása érdekében. A szervezetek 68 százaléka alkalmazza az erőszakot és a megfélemlítést működési módjának szerves részeként – emeli ki a jelentés.

Forrás: MTI; Fotó: Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.