Pesti Srácok

Még mindig titkolni próbálják, hová kerülnek a Magyar Péter oldalát látogatók adatai

Még mindig titkolni próbálják, hová kerülnek a Magyar Péter oldalát látogatók adatai

Tizenkét nap elteltével is rejtély, hová kerülnek a Magyar Péter oldalát látogatók adatai. Az adatkezelési tájékoztatóban április 18-a óta történt változásoknak pedig egy közös pontja van: a dokumentumból kihúzott cégek, valamint az időközben szerzőként megjelent név egyaránt a Bajnai Gordon nevével fémjelzett DatAdatos céghálóhoz köthetők.

Immár tizenkét napja napja gyűrűzik Magyar Péter adatvédelmi botránya, s még közel két hét elteltével sem tudni, hogy pontosan hova kerültek azoknak a személyes adatai, akik a Talpramagyarok.hu-ra látogatva adták meg ezeket az információkat – írja a Mandiner. Az ügy kiindulópontja a Magyar Nemzet április 18-i tényfeltáró cikke volt, amelyben dokumentumokat bemutatva számoltak be arról, hogy Magyar mozgalma honlapjának az adatkezelési tájékoztatójában két olyan vállalat – az Estratos Digital GmbH és a Lundadonate.org, vagy röviden Lunda – is fel volt tüntetve, amelyek a Bajnai Gordon nevével fémjelzett datadatos körhöz kapcsolódnak.

Az Estratos Digital GmbH – korábbi nevén Datadat GmbH – egy bécsi székhellyel alapított digitális ügynökség, amely főleg a progresszív politikai mozgalmak segítésére koncentrál. Ügyvezetője a Bajnai Gordon kormányának volt titokminisztere, a Datadat-cégcsoport vezető figurája, Ficsor Ádám. A Lunda nevű adománygyűjtő platformot pedig a Datadat fejlesztette és egy összetett, számos funkcióval rendelkező eszközt biztosít az adománygyűjtők részére. A guruló dollárokból is jócskán részesülő cégháló feltűnése nagy hullámokat kavart a magyar közéletben, a Szuverenitásvédelmi Hivatal még vizsgálatot is indított külföldi finanszírozás gyanúja miatt. Különös, a Talpramagyarok.hu a Magyar Nemzet cikkének megjelenése után mindössze néhány órával törölte mindkét céget az adatvédelmi tájékoztatóból. Magyar Péter egy nappal később adott magyarázata még különösebb volt: a baloldal új reménysége azt állította a Mediaworks riporterének kérdésére, hogy gyakorlatilag máshonnan nyúlták le a tájékoztatót. Szó szerint így fogalmazott: Magyar a történéseket firtató újabb kérdésre megjegyezte azt is:

A furcsa történetről azonban Magyar nem árult el részleteket, ahogy a mozgalmától sem válaszoltak azon kérdésekre, pontosan miként, milyen körülmények között, mely szervezettől „vették át” a dokumentumot, s az abban az április 17-i állás szerint szereplő adatok mekkora százalékban voltak tényszerűek. Így azt sem tudni, a tájékoztatóban jelenleg megtalálható információk teljes egészében megfelelnek-e a valóságnak.

PestiSracok facebook image

Márpedig ilyen körülmények között számos aggály merül fel azzal kapcsolatban, hogy mi történik azoknak az adataival, akik a Talpramagyarok.hu-n megadták a személyes információikat. Mint Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke az ügy kapcsán korábban rámutatott: a Talpramagyarok.hu adatkezelője mindazokkal szemben tisztességtelenül és jogszerűtlenül járhatott el, akik a honlapon esetleg hozzájárulásukat adták az adatkezeléshez, amennyiben a dokumentumban tényleg nem valós információk voltak megadva.

Olvasói beszámolók alapján az is kiderült, többen is anélkül kaptak kéretlen hírleveleket Magyar mozgalmától, hogy ehhez a beleegyezésüket adták volna. Péterfalvi erről azt mondta: ha történt ilyen eset, annak is megkérdőjeleződik a jogszerűsége, hiszen csak annak lehet hírlevelet küldeni, aki erre a szolgáltatásra jelentkezett.

Szavai szerint a hozzájárulásnak kifejezettnek, egyértelműnek kell lennie, és pontosan arra kell vonatkoznia, amiről az adatkezelés szól. A Hír Tv-nek nyilatkozva a NAIH elnöke azt is elmondta, ha egy vizsgálat során bebizonyosodik, hogy Magyar Péterék illegális adatbázisból dolgoztak, akkor a hatóság hivatalból is elrendelheti az adatbázis törlését. Időközben egy további érdekes változás is történt a Talpramagyarok.hu adatvédelmi tájékoztatójában. Az állítólag máshonnan átvett verzió pdf formátumában a „szerző neve” résznél 3 X szerepelt, ám néhány napja egyszer csak Bárdos Barnabás neve tűnt fel a vonatkozó rubrikában. Bárdos korábban a baloldali tüntetéseken rendszeresen feltűnő színész-aktivista által alapított mozgalomnak, a noÁrnak a pénzügyekért felelős menedzsere volt. A tevékenységét a minap beszüntető noÁrról ismert: azokkal az amerikai cégekkel dolgoztak együtt, amelyek érintettek voltak a dollárbaloldal-botrányban, vagyis a külföldről finanszírozott kampányfiaskóban. A mozgalom adatkezelését részben a DatAdat végezte, így például a Bajnai Gordon érdekeltségébe tartozó céghálóhoz kerültek azoknak a személyes adatai, akik ezeket megadták noÁr webshopjában, akik előfizettek vagy feliratkoztak a mozgalom hírlevelére, vagy az ő felületükön regisztráltak valamely tüntetésre.

Ugyancsak a napokban számolt be a Magyar Nemzet arról, hogy a DK honlapjának, valamint a DK plusz nevű mobiltelefon applikációnak az adatvédelmi tájékoztatójában is a Bajnai-körhöz köthető Estartos tűnt fel, s Karácsony Gergely kampányweboldalának az adatkezelési dokumentumában is ugyanez a cég szerepel.

A Bajnai Gordon nevével fémjelzett Datadat az elmúlt években is a baloldali kampányok visszatérő szereplője volt. Első nagyobb dobásuk a Gyurcsány Ferenc Facebook-oldalán található chatbot kifejlesztése volt. A 2019-es önkormányzati választások óta pedig egyre fontosabb szerep hárul rájuk. A 2022-es országgyűlési választások előtt az egyesült baloldal digitális kampányáért voltak felelősek. A Datadat a két választás között és azóta is segít több pártnak és baloldalhoz köthető szervezetnek a különböző petíciók körüli munkában. Ilyenkor a petíciók kiírója jellemzően későbbi felhasználásra is kéri a baloldali választók adatait, amelyeket a voksolást megelőzően mozgósításra, személyre szabott üzenetek célba juttatására, majd később kapcsolattartásra használnak. A Datadat-cégcsoport volt a legnagyobb haszonélvezője a guruló dollároknak, közvetetten és közvetlenül több mint 1,8 milliárd forintnyi dollárt zsebeltek be és lényegében az egész baloldal 2022-es kampányát ők bonyolították le.

Forrás: Mandiner; Fotó: Hatlaczki Balázs/PestiSrácok

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.