Szijjártó Péter: a nyugat-balkáni EU-csatlakozási folyamat lassúsága az egész bővítéspolitika hitelét aláássa (Videó)
A nyugat-balkáni országok minél előbbi felvétele az Európai Uniónak is érdeke, ezért is elfogadhatatlan az integrációs folyamat lassúsága, amely az egész bővítési politika hitelességét aláássa – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, Budapesten.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Maida Gorčević európai ügyekért felelős montenegrói miniszterrel közösen megtartott sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy az Európai Unió napjainkban nincs jó formában: több biztonsági, gazdasági és társadalmi kihívással néz szembe.
Ez olyan helyzet, amikor világos, hogy valami nagy változásra van szükség ahhoz, hogy a dolgok a jó irányba forduljanak, valamifajta új lendületre, energiára, frissességre volna szükség. És azt gondolom, hogy ezt az EU alapvetően két forrásból szerezheti meg. Egy rövid és egy hosszabb távú forrás is létezik
– mondta.
A rövid távú az európai parlamenti választás, amely tálcán kínálja egy politikai fordulat lehetőségét. A mi ízlésünk szerint egy jobboldali, békepárti, szuverenista fordulat lehetőségét. Egy ilyen szuverenista fordulat, én azt gondolom, elhozhatná azt az időszakot, amikor újra a józan ész diktálhatna az európai politikai vitákban, és a kölcsönös tisztelet jelenthetné ezen viták alapját
– folytatta.
A másik forrás, amiből az Európai Unió táplálkozhatna a hanyatlás megállítása érdekében, az egy külső forrás, amely a Nyugat-Balkánról érkezhetne. (...) A nyugat-balkáni államok ambiciózusak, feltörekvők, fejlődni akarnak, gyorsan akarnak fejlődni, és pont ez az a lendület, ami talán kirángathatná az Európai Uniót abból a gödörből, amelybe belelavírozza magát
– tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy az EU-nak ma nagyobb szüksége van a Nyugat-Balkánra, mint fordítva; ezen országok gyors belépése a kontinens érdeke, ezért is elfogadhatatlan az integrációs folyamat lassúsága, amely az egész bővítési politika hitelességét aláássa. Szijjártó Péter példaként hozta fel Montenegrót, amely 2008-ban adta be a csatlakozási kérelmét, azaz tizenhat éve vár a tagságra, de hasonló a helyzet a térség többi országával is; körükben most az átlagos várakozási idő közel tizenöt év.
És az Európai Unió lemaradásban van abban a tekintetben is, hogy a NATO már felvett három nyugat-balkáni országot. (...) Hogyha a nyugat-balkáni országok tudják teljesíteni azt a bizalombeli elvárást, ami szükséges ahhoz, hogy NATO-tagok lehessenek, akkor nem kérdőjelezhetjük meg a felkészültségüket, a lojalitásukat az európai uniós tagság kapcsán sem
– fogalmazott. Kiemelte, hogy számos EU-tagállam a nyilvánosság előtt támogatja ugyan a bővítést, azonban zárt ajtók mögött egész más álláspontot képvisel.
Mi azon leszünk az európai uniós elnökségünk során, hogy ezt a képmutató politikát visszatereljük az őszinteség talajára
– jelentette ki.
Mi támogatjuk Montenegró csatlakozását, mi felkészültnek tartjuk Montenegrót a tagságra. (...) Jár az országnak a tisztelet mindazon előre haladásért, amit az európai és euroatlanti integrációs törekvéseik során elértek
– közölte. Fontos célként tűzte ki, hogy a magyar EU-elnökség idején minél több csatlakozási fejezetet le tudjon zárni az ország; reálisan akár szerinte tíz ilyenre is esély lehet. Emlékeztetett, hogy két magyar integrációs szakértő is dolgozik a montenegrói kormány mellett, akiknek a mandátumát négy évvel meghosszabbította. A miniszter kitért arra is, hogy a bővítéspolitika hitelességének helyreállításához minden államot valódi saját teljesítménye alapján kell értékelni, világos feltételek vannak ez ügyben.
Nem szabad egyes országok teljesítményét másokéhoz hasonlítani, és pláne nem összekeverni ezeket. Nem lehet gyorsítósáv, és világossá kell tenni, hogy egy háborúban való részvétel az uniós csatlakozás szempontjából nem érdem és nem is ok a gyorsításra
– húzta alá. Érintette azt is, hogy a legnagyobb magyar vállalatok, például az OTP és a 4iG lényeges szerepet játszanak a montenegrói gazdaságban, ami összeköti a feleket és segíti is a felkészülést az EU-tagságra.
Innentől magyar gazdasági érdek is az, hogy Montenegró minél előbb az Európai Unió tagja legyen
– összegzett. Szijjártó Péter a kínai elnök esetleges budapesti látogatásával kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy a két ország idén ünnepli a diplomáciai kapcsolatok felvételének 75. évfordulóját, ezért indokoltak a magas szintű vizitek.
És amennyiben véglegessé válik ezen hivatalos látogatások menetrendje, akkor természetesen a kínai féllel koordináltan be fogjuk jelenteni. Egyelőre ilyen bejelentést még nem tudok tenni
– szögezte le. Arról is beszámolt, hogy jelenleg tárgyalások zajlanak újabb nagy kínai beruházásokról, most még azonban más országok is versenyben vannak ezekért. Az Európai Parlament által elfogadott migrációs paktumot az elmúlt öt év legveszélyesebb döntésének minősítette, amelyet a képviselő-testület meghozott.
Az Európai Uniónak a migráció biztatása helyett egy komplett afrikai fejlesztési programmal kellene foglalkoznia, mi pedig meg fogjuk keresni az összes jogi lehetőséget arra, hogy Magyarországnak, a magyar embereknek ne kelljen megfizetniük az elhibázott és veszélyes európai politikának az árát
– jelentette ki.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook/Szijjártó Péter