Pesti Srácok

Szijjártó Péter: Magyarország és Tádzsikisztán biztonsági együttműködési megállapodást kötött

Szijjártó Péter: Magyarország és Tádzsikisztán biztonsági együttműködési megállapodást kötött

Magyarország és Tádzsikisztán megállapodást írt alá a biztonsági együttműködésről és a bűnözés elleni harc koordinálásáról - jelentette be a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden Dusanbéban.

A tárcavezető a tádzsik kollégájával, Szirodzsiddin Muhriddinnal folytatott egyeztetését követően arról számolt be, hogy a két ország kapcsolatai a kölcsönös tiszteleten alapulnak, a békéről és a terrorellenes küzdelem fontosságáról vallott közös nézeteik nyomán pedig a felek megegyezést kötöttek a biztonsági együttműködésről és a bűnözés elleni harc koordinálásáról.

Ennek kapcsán pedig leszögezte, hogy Magyarországhoz hasonlóan Tádzsikisztán is a mielőbbi ukrajnai békekötés pártján áll.

Tájékoztatásában arra is kitért, hogy hazánk most az Európai Unió soros elnökségére készül, márpedig a közösség külpolitikai prioritásai között az utóbbi időszakban megjelent az együttműködés erősítése Közép-Ázsiával.

PestiSracok facebook image

- emelte ki.

Szijjártó Péter közölte, hogy ezért abban egyeztek meg tádzsik hivatali partnerével, hogy a magyar EU-elnökség során véglegesíteni fogják az eddig folytatott egyeztetések nyomán megerősített partnerségi és együttműködési megállapodást Tádzsikisztán és az Európai Unió között.

- figyelmeztetett.

- húzta alá.

- tette hozzá.

A miniszter végezetül pedig támogatásáról biztosította azt, hogy Tádzsikisztán az évtized végén az ENSZ Biztonsági Tanácsának nem állandó tagjává válhasson.

Illetve tudatta, hogy a kormány továbbra is évi húsz ösztöndíjas helyet fog fenntartani tádzsik hallgatók számára a hazai egyetemeken, tekintettel a program népszerűségére.

Forrás:MTI, fotó:Facebook

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)