Pesti Srácok

1200 embert károsíthatott meg egy bűnbanda a Tisza párt alapítójának részvételével

1200 embert károsíthatott meg egy bűnbanda a Tisza párt alapítójának részvételével

Az utóbbi évtizedek legnagyobb piramisjáték-botrányának szervezői és haszonélvezői mai napig ott vannak a TISZA Pártban és” környékén”. A Metropolnál jelentkezett több károsult, akik bírósági dokumentumokkal, nyomozati vallomásokkal alátámasztva állítják mindezt.

A Metropol szerint Deák Boldizsár, a TISZA alapítója személyesen vagy feleségét maga elé tolva éveken át részt vett az 1200 embert megkárosító összesen 8 milliárdos piramisjátékban. Deák szerepe az volt, hogy hamis ingatlan jelzálogot biztosítson a kicsalt pénzek „fedezeteként”. Így csalták lépre, tévesztették meg az áldozatokat. Szándékosan kamuszerződéseket kötöttek velük, volt, hogy „elírták” a helyrajzi számot, de hamis aláírások is szerepelnek a bűnlajstromban. A károsultak szerint a Tisza párt alapítója előre tudta, hogy ezek a fedezeti szerződések semmit sem érnek, hiszen egy törvénytelen ügylethez kapcsolódnak.

A csalók, hogy ily módon is megtévesszék áldozataikat, Budapest egyik legfontosabb pénzügyi irodaházában a Bankcenterben béreltek irodát, itt fogadták áldozataikat, itt tartottak „beetető” előadásokat. A Metropolnál jelentkező tanúk egybehangzóan állítják, hogy ezeken gyakran részt vett a Tisza-párt alapítója, Deák Boldizsár. Az általa felkínált ingatlanokból egy listát is összeállítottak, innen választhattak „fedezetet” a becsapott emberek.

Bal oldalt Deák Boldizsár, a Tisza párt alapítója.
PestiSracok facebook image

A Metropolt felkereső károsultak több ezer oldalnyi nyomozati vallomást, bírósági ítéletek tucatjait bocsátották a lap rendelkezésére, amiből pontosan kirajzolódik a Tisza-párti politikus beetető módszere, a bűnszervezet működése. A Metropolhoz eljuttatott bírósági dokumentumok alapján a Tisza-párt alapítója már egyetlenegy ingatlanon havi két, két és félmillió forintot keresett.

Forrás: Metropol

A Metropol írása szerint a bűnbanda vezetői arra használták a Deák által felajánlott ingatlanokat, hogy azokra jelzálogjogot jegyeztessenek be a „befektetők” javára, „biztosítékként”. Így győzték meg őket, hogy a befektetésük biztonságban van, aggodalomra semmi ok. A Tisza-párti politikus ezekért a szerződésekért ingatlanonként és havonta 2-2,5 millió forintot kapott. Vagyis a Tisza párt alapítója alapvető szerepet játszott a megtévesztő hadműveletben.

Forrás: Metropol

Az áldozatok elmondása szerint a piramisjáték 11 év fegyházra ítélt főszervezője, a bandavezér mindvégig összejátszott Deák Boldizsárral. Együtt csapták be, fosztották ki az áldozatokat. Magyar Péter pártjának alelnöke volt a „nyugtató-ember”, aki hamis biztonságérzetet adott. Egy, az ügyhöz kapcsolódó polgári per ítélete rögzíti, hogy Deák Boldizsár ingatlanjaiból prospektus készült, amiből az átvert „befektetők” kiválaszthatták, melyik ház, ingatlan tulajdonjoga száll rájuk, ha buknának az ügyleten. Ez persze egyetlen esetben sem történt meg, Deák minden felkínált ingatlanját megtarthatta, hiszen kamu szerződéseket kötött az áldozatokkal.

A Metropol szerint Deák Boldizsár és társai alvilági trükköket is bevetettek. Szándékosan elírták a jelzálogszerződésekben a helyrajzi számot vagy azt állították, azért nem érvényes az okirat, mert nem a bűnszervezet vezetője, hanem annak az ikertestvére írta alá. Az egyik károsult elmondása szerint Deák Boldizsár heteken át nyomást gyakorolt rá, hogy még több pénz tegyen bele a piramisjátékba, hiszen a fedezetként felkínált ingatlan nagyon értékes.

A károsultak állítják, Deák Boldizsár a jelzálogszerződéseket tudatosan rosszhiszeműen kötötte meg. Pontosan tudta, hogy ezek szerződések semmit sem érnek, mert egy fiktív piramisjátékhoz kapcsolódnak. A Tisza-párti politikus annyira magabiztos volt, hogy még a felesége, D. Boldizsárné nevén lévő egri családi házukra is jelzálogjogot jegyeztetett be, ezt is bevitte a pilótajátékba kamufedezetként. Aztán miután a bűnszervezet lebukott, könnyedén töröltette a kamu jelzálogot.

Az ikertestvérek, de melyikük írta alá a szerződéseket? Forrás: Metropol

A 8 milliárdos piramisjáték áldozatai most egyesület és pertársaság alapítását tervezik. Szeretnék elérni, hogy újrainduljon a büntetőeljárás további gyanúsítottak bevonásával, illetve részletesen tisztázódhasson Magyar Péter alelnökének a csalássorozatban játszott szerepe.

Forrás: Metropol

A Metropol cikkében úgy fogalmaztak: a bűnbanda vezérkara részben még börtönben, részben már szabadon költi a pénzt és persze posztol a Facebookon. Nem tudni, hogy beléptek-e már a Tisza-pártba. A károsultak a büntetőeljárás folytatását szeretnék elérni.

Forrás: Metropol; Fotó: PS/Hatlaczki Balázs

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.