Pesti Srácok

Az amerikai elnök aláírta az orosz nukleáris fűtőanyag importjának tilalmáról szóló törvényt

Az amerikai elnök aláírta az orosz nukleáris fűtőanyag importjának tilalmáról szóló törvényt

Joe Biden amerikai elnök hétfőn aláírta az orosz nukleáris fűtőanyag importjának tilalmáról szóló, a parlament mindkét háza által megszavazott törvényt – közölte a washingtoni Fehér Ház.

Az atomerőművek számára szükséges dúsított urán importtilalma mintegy 90 nap múlva lép életbe, bár 2027-ig lehetővé teszi, hogy az energiaügyi minisztérium felmentést adjon ellátási problémák esetén. Oroszország a világ első számú dúsítotturán-szállítója, és az amerikai atomerőművek által felhasznált dúsított urán mintegy 24 százaléka származik Oroszországból. A törvény emellett felszabadítja a korábbi jogszabályokban az amerikai uránfűtőanyag-ipar kiépítésére elkülönített mintegy 2,7 milliárd dollárnyi finanszírozást. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó nyilatkozatában közölte:

Sullivan szerint a törvény "valóra váltja a szövetségeseinkkel és partnereinkkel közösen kitűzött többoldalú célokat", beleértve a tavaly decemberben Kanadával, Franciaországgal, Japánnal és az Egyesült Királysággal közösen tett ígéretet, hogy együttesen 4,2 milliárd dollárt fektetnek be az urándúsítási és -átalakítási kapacitás bővítésébe.

PestiSracok facebook image

Anatolij Antonov, Oroszország washingtoni nagykövete szerint az amerikai döntés sokkot okoz a globális gazdasági kapcsolatokban, de nem hozza meg a kívánt eredményeket.

– idézte Antonovot a washingtoni orosz nagykövetség a Telegram üzenetküldő csatornáján közzétett bejegyzésében.

– írta a diplomáciai képviselet.

A Washington Post szerint az amerikai atomerőművek évi egymilliárd dollárért vásárolnak dúsított urániumot a Roszatom orosz atomenergia-ipari konglomerátumtól.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/AP/Evan Vucci

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!