Dömötör Csaba: háború és béke kérdéséről is dönt a júniusi választás
A június 9-ei európai uniós és önkormányzati választás jóval többről szól, mint hogy kik képviseljenek bennünket az Európai Parlamentben, illetve az önkormányzatokban; ez a választás háború és béke kérdéséről is dönt – jelentette ki a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára kedden, Barcson. Dömötör Csaba a Fidesz–KDNP választási fórumához kapcsolódó sajtótájékoztatón azt mondta: az elmúlt hetek állásfoglalásait, eseményeit nézve látható, hogy "intenzívebb lett a háborús mozgolódás".
Formálódik egy NATO-misszió; a NATO, amely eredetileg védelmi szervezet, azon gondolkodik, hogyan vonódjon be jobban a háborúba
– tette hozzá. Az államtitkár kitért rá, hogy a NATO főtitkára Kijevben kijelentette, a fegyverszállításokat még magasabb fokozatba kell kapcsolni, Franciaország elnöke pedig fenntartja a lehetőségét, hogy európai országok ne csak fegyvereket, hanem katonákat is küldjenek a hadszíntérre, és nyíltan beszél arról, hogy országa atomhatalom.
Tehát már az atomfegyverek szerepe is felmerül a háborúval kapcsolatos párbeszédben
– figyelmeztetett Dömötör Csaba. A politikus azt mondta, az Egyesült Államok 60 milliárd dolláros csomagot szavazott meg a háború támogatására, amelyből legalább 23 milliárd dollár fegyverküldésre megy, és már az Egyesült Államokban is megjelentek olyan hangok, hogy bizonyos esetben amerikai katonák bevetése is szükségessé válhat. Úgy vélte, példa a helyzet súlyosságának alátámasztására az is, hogy lengyel döntéshozók nyíltan beszélnek atomfegyverek Lengyelországba telepítésének lehetőségéről.
Ez azt is jelenti, hogy ezekben a hetekben világháborúhoz kerültünk közelebb, nem a béketárgyalások megkezdéséhez
– mondta. Dömötör Csaba utalt rá, hogy az európai együttműködés legfőbb ígérete a béke volt, ám – szavai szerint – most pont ezt az ígéretet nem tudja tartani.
Mintha azt a hibát követnék el Brüsszelben, hogy nem veszik figyelembe Európa tragikus történelmi tapasztalatait
– közölte. Megjegyezte: vannak, akiknek egy kiterjedtebb háború előnyöket, zsákmányt, kiterjedt lehetőségeket jelenthet, de Magyarország, a magyar családok tapasztalatai merőben mást mutattak; számukra a háborúk – "amennyiben minket is érintettek" – gyötrelmet és keserves újrakezdést jelentettek.
Sohasem függtek még ennyire össze az európai politika kérdései az önkormányzatok kérdéseivel. Minél hamarabb kanyarodunk vissza a béke útjára, annál hamarabb lesz az egyes tagországoknak, önkormányzatoknak lehetőségük fejlesztési terveik megvalósítására
– mondta. Jelezte: Európa tízmilliárd eurónyi összeget költött eddig háborúra, és "még többet akarnak, a NATO egymaga 100 milliárd dollárnyi összeget akar a következő öt évben a háborúra költeni".
Ezt a pénzt másra is lehetne költeni – utakra, iskolai fejlesztésekre, kerékpárutakra, egészségügyre –, ezért is kell változtatni a brüsszeli politikán
– fogalmazott. Az államtitkár hangsúlyozta: függetlenül attól, mi lehet az oka a brüsszeli döntéshozók politikájának, a legfontosabb kérdés, hogy "mi ki tudunk-e tartani az álláspontunk mellett; ha a kormányon múlik, akkor ki fogunk tartani". Dömötör Csaba hangsúlyozta: a háborúról mindenkinek van véleménye; ezt lehet kifejezni a június 9-ei választáson, amelynek fő tétje az, hogy a békét akarók kerülnek-e többségbe.
A magyar politikai szereplők közül mindenki kifejezte a véleményét, a kép letisztult: akinek fontos Magyarország békéje és biztonsága, az a mostani helyzetben csakis a kormánypártokra, a Fidesz–KDNP-re számíthat
– hangoztatta. Megjegyezte, hogy az Eurobarométer felmérése alapján a megkérdezett európai polgárok 47 százaléka szerint a béke az az érték, amelyet meg kellene védeni a brüsszeli döntéshozóknak.
Ez azt jelenti, hogy az az álláspont, amit a magyar kormány képvisel, valójában egy európai társadalmi álláspont, amitől a döntéshozók elitista módon elkanyarodtak
– mutatott rá. Dömötör Csaba az európai uniós forrásokról azt mondta, hogy kettős mérce érvényesül: a magyar kormány 17 törvényt módosított a támogatások folyósításáért, a pénzt mégsem kapja meg Magyarország, ellenben Lengyelország egy Brüsszelben kívánt kormányváltás után, törvénymódosítás nélkül, "bemondásra" is megkapja azokat.
Szászfalvi László (KDNP), a térség országgyűlési képviselője arról szólt, hogy a választás a kistelepülések megmaradása, fejlődése, programjaik folytatása miatt is fontos. Ezek között említette a családi otthonteremtési kedvezményt, a Magyar Falu programot, az útfelújításokat, az ipari parkok fejlesztését és a munkahelyteremtést. Koós Csaba (Fidesz–KDNP), Barcs választásokon újrainduló polgármestere azt közölte: az elmúlt ötéves munkájukat folytatva szeretnének nyitni a fiatalok és a kisgyermekes családok felé. Utalt rá, hogy a somogyi városban az elmúlt időszakban bölcsőde épült, tervezik két óvoda és az önkormányzati intézmények energetikai korszerűsítését, az utak rekonstrukcióját. Jelezte, hogy várhatóan még májusban megkezdődik a helyi sportcsarnok felújítása, és szeretnék, ha kerékpárút épülne a 68-as út mentén, összekötve a Balatont a Drávával.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bruzák Noémi
