Pesti Srácok

Karácsony annak idején átláthatóságot ígért, a főváros mégis a korrupcióban és a káoszban úszik

Karácsony annak idején átláthatóságot ígért, a főváros mégis a korrupcióban és a káoszban úszik

Karácsony Gergely a 2019-es programjában egy egész fejezetet szentelt az átláthatóság kérdésének – emlékeztet a Magyar Nemzet. A politikus akkor több ígéretet is megfogalmazott, amely alapján azt hihetnénk, hogy a megválasztása után a korrupcióellenesség élharcosává vált. Azonban ez nem így lett, átláthatóság helyett pedig a korrupció mocsarába süllyedt a főváros Gyurcsány Ferenc embereinek köszönhetően.

Az előző önkormányzati választáson, 2019-ben Karácsony Gergely még azt ígérte, minden fővárosi tulajdonban, kezelésben lévő intézmény és cég élére nyilvános pályázaton választanak majd vezetőt. Ez természetesen nem valósult meg, ugyanis a választásokat követően a városházát ellepték Gyurcsány Ferenc emberei, akik elfoglalták az intézmények vezetését, és megkezdték a pénz kilapátolását a fővárosból.

– írta programjában Karácsony Gergely, aki 2019-ben még az elszámoltatás, és a korábbi városvezetés korrupciós ügyeinek feltárásával kampányolt. Ezen kijelentéseit azonban csak korrupciós botrányok sora követte, többek között a hídpénzbotrány, amelyben a nyilvánosságra került adatok szerint komoly szerepe volt a fővárosnak.

PestiSracok facebook image

A korrupció elleni harc jegyében a főpolgármester egy antikorrupciós kutatószobát akart létrehozni, ahol a lakosok és az újságírók szabadon kutathatják a főváros szerződéseit és jegyzőkönyveit. Ezen kutatószoba helyette azonban inkább átláthatatlan szerződések és üzletkötések tömkelege valósult meg.

– írta programjában Karácsony Gergely, azonban a listából, mint oly sok korábbi tervből, nem lett semmi.

Magyar Nemzet; Fotó: Hatlaczki Balázs/PS

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.