Pesti Srácok

Kőkemény meccset nyertünk meg a házigazdák ellen, így megmaradt a remény a feljutásra! – Divízió I-es jégkorong vb: Olaszország–Magyarország 2–3 (hosszabbítás után)

Kőkemény meccset nyertünk meg a házigazdák ellen, így megmaradt a remény a feljutásra! – Divízió I-es jégkorong vb: Olaszország–Magyarország 2–3 (hosszabbítás után)

A rendkívüli küzdeni akarás és Bálizs Bence emberfeletti kaputeljesítménye hosszabbítás utáni győzelmet ért a magyar jégkorong-válogatottnak a Bolzanóban zajló divízió I-es világbajnokságon, így a románok elleni kínos fiaskó ellenére is él a remény a feljutásra!

Különleges előzmények után lépett jégre a magyar válogatott a divízió I-es jégkorong-világbajnokság mai játéknapján, ahol a mieink ellenfele a házigazda Olaszország volt. Két nappal ezelőtt váratlan vereséget szenvedtünk Románia ellen, ráadásul a mérkőzés után komoly hullámokat vetett néhány játékosunk nyilatkozata, amely egyrészt bírálatot fogalmazott meg a szövetségi kapitány személyét illetően, másrészt belső konfliktusokat is sejtettek. Miután újabb hírek nem láttak napvilágot ez ügyben, több tekintetben is kérdőjelekkel telve várhattuk a mai összecsapást.

Ami a hozzáállást illeti, az első másodperctől kezdve kifogástalan volt csapatunk játéka. Élesnek, koncentráltnak látszott a mieink játéka, így a házigazdák nem tudtak érdemben fölénk kerekedni. Pedig minden korábbinál többen gyűltek össze a bolzanói jégcsarnokban, hogy űzzék-hajtsák a hazaiakat, de a szép számú magyar szurkolótábort sem kellett félteni, olykor túlkiabálták a jelentős létszámfölényben lévő hazai drukkereket.

Gyakori jelenet volt a magyar kapu előtti kavarodás a Olaszország-Magyarország vb-meccsen.<br />Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Gyakori jelenet volt a magyar kapu előtti kavarodás az Olaszország–Magyarország vb-meccsen. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
PestiSracok facebook image

Az első harmad gól nélkül zárult, nem így a második, amelyben Sofron István harciassága vezető gólt eredményezett számunkra (0–1). Különösen értékes volt a vezetésünk annak tükrében, hogy az olaszok komoly fölénybe kerültek, egyre-másra vezették támadásaikat, de sokáig képtelenek voltak betalálni. A játékrész végén azonban két egymást követő emberhátrányt már nem tudunk kivédekezni, a második előny közepén egyenlítettek a taljánok (1–1).

A harmadik harmadban is az olaszok játszottak fölényben, de meglódulásaink veszélyesek voltak, sőt, Ortenszky remek asszisztját Mihály kapásból a léc alá lőtte (1–2). Nem sokáig örülhettünk sajnos, mert szinte azonnal jött az egyenlítés, egy kapu előtti kavarodás végén Bálizs alatt a kapuba kotorták a korongot a kék mezesek (2–2). Az addig is eléggé kemény meccs továbbra is parázs összecsapásokat, szikrázó bodicsekeket hozott, ám újabb gól a rendes játékidőben nem született, így következett a ráadás.

A hirtelen halálban – ahol már három a három ellen folyik a játék – az olaszok kétszer is megugrottak, Bálizs mindkétszer hatalmas bravúrral védett, egyszer fejjel (!), ám a végszó a miénk volt, Hári János passzából Varga közelről betalált, így hosszabbítás után miénk lett a győzelem! A helyzetünk a románok elleni vereség és a többi keresztbe verés okán így sem a legoptimálisabb, de még él a remény. Amennyiben holnap legyőzzük Szlovéniát, akkor egy év kihagyás után ismét ott lehetünk a világelitben!

Vezető kép: MTI/Szigetváry Zsolt

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.