Lázár János: Magyarországnak "kulcsországgá" kell válnia kelet és nyugat között
A gazdasági lehetőségeket kihasználva Magyarországnak "kulcsországgá" kell válnia a két világ, kelet és nyugat között – jelentette ki a magyar építési és közlekedési miniszter csütörtökön, Nagyváradon. Lázár János a Festum Varadinum gazdasági konferencián tartott előadásában elmondta: ez azt jelenti, hogy az ország egyfajta belépési ponttá válik a keletieknek az Európai Unió világába, rajta keresztül vezet fizikai, politikai és társadalmi értelemben is az út nyugat felé, így a környékbeli és távolabbi országok érdekeltek Magyarország sikerében.
Az új gazdasági központok építésével olyan gazdasági átalakításba, újraiparosításba kezdett az ország, amelynek bevételei képesek lesznek az ország fejlődését saját alapon is támogatni
– hangoztatta a tárcavezető.
A miniszter az önrendelkezés fontosságát hangsúlyozva elmondta: Magyarország azért nem kapja meg a neki járó európai uniós forrásokat, mert nemet mond a háborúra, a migrációra és nem hajlandó a genderkérdésben kompromisszumot kötni. Rámutatott: a nemzeti önrendelkezés jogát és lehetőségét nem szabad feláldozni az integráció oltárán "pénzért cserébe", mégis, a társadalmakat jelenleg az integráció vagy szuverenitás, az önrendelkezés vagy az önfeladás dilemmája foglalkoztatja. Szavai szerint az uniós pénzek nem "ajándékforrások"; a szövetséghez történő csatlakozáskor Magyarország és Románia is lemondott a vámok lehetőségéről és a tőke korlátozásáról, tehát nem ingyen kapjuk a pénzt, nagyon sokat feladtunk önmagunkból a közös piac megvalósulásáért.
Lázár János a Bihar és térségének vállalkozói számára tartott eseményen hangsúlyozta: a következő években két- vagy többpólusú világban kell élni, de ebben a világban is törekedni kell a szabad együttműködésre és a minimális polarizáció megvalósítására. Megerősítette, hogy rövidtávon nem várható az Európai Unió és Magyarország között ezekben a kérdésekben megegyezés, ami lehetővé tenné a blokkolt uniós források feloldását.
A 2020 és 2027 közötti ciklusra 21,8 millárd euró áll rendelkezésre Magyarország számára, ebből eddig 10 milliárd eurót szabadítottak fel számunkra, a többi blokkolva van intellektuális világnézeti szempontok ütközése és értékrendi különbségek miatt
– hangoztatta. Lázár János elmondta: ebben a helyzetben egy nemzetnek "nyitottnak és talpraesettnek" kell lennie, sikerében a nyugatnak és a keletnek is érdekeltnek kell lenni.
Jelenleg Magyarországon 6400 milliárd forint kínai befektetés zajlik, így már nem a nyugatiak a legnagyobb ipari–gazdasági befektetők, hanem a dél-koreaiak és a kínaiak vették át az első helyet. Közép-Európában a legnagyobb külföldi befektetés itt realizálódik, ami jelenleg évente 13–15 milliárd dollárt tesz ki, a jövőben pedig 20 milliárd dollár lesz, ami lakosság- és területarányosan gigantikus mértékűnek számít. Ez jelzi, hogy az ország nyitott a keleti, feltörekvő nemzetek beruházásaira
– jelezte.
Ez a struktúraváltás következett be a hazai politikában, aminek gazdasági eredményei egyaránt beértek
– fejtette ki. A magyarországi kínai beruházásokat ismertetve azt mondta, zajlik a Budapest–Belgrád vasútvonal hazai szakaszának fejlesztése kínai pénzből 2,2 milliárd dollár értékben, az autóiparban pedig például a BYD hazai megjelenése jelent versenyhelyzetet a nyugat-európai gyártóknak. A hazai gazdasági problémákra kitérve Lázár János elmondta: gondot jelent a demográfia, fontos feladat a védelmi képesség erősítése és új védelmi ipar létrehozása, valamint kihívást jelent a gazdasági teljesítőképesség növelése. A miniszter egyértelműsítette: Magyarország nem konkurensként, hanem szövetségesként tekint a Romániával határos régiókra, ezért itt a közlekedési infrastruktúra, az átjárhatóság és a konnektivitás fejlesztésére van szükség.
A fórumon felszólalt Cseke Attila szenátor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének elnöke és Bíró Rozália, az RMDSZ képviselője.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
