Szijjártó Péter: a júniusi választás döntő fontosságú az Európai Unió jövőbeli iránya szempontjából
A június 9-ei választás döntő fontosságú lehet az Európai Unió jövőbeli iránya szempontjából; a magyar kormány ellenzi a föderalista elképzeléseket, és úgy látja, hogy ehelyett a közösségnek erős és szuverén tagországokon kell alapulnia – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken, a svájci Sankt Gallenben.
A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a város egyetemén rendezett szimpóziumon felidézte, hogy Magyarország negyven éven keresztül megszállás alatt állt, és amikor végre sikerült megszabadulni a kommunistáktól, akkor rögtön megkezdték a csatlakozást – vagyis szavai szerint az újracsatlakozást – Európához, amelyre szuverén, keresztény örökségükre büszke államok békés, virágzó közösségeként tekintettek.
Ezzel szemben húsz évvel később háború dúl a kontinensen, a közvetlen szomszédságban, amelynek következményeivel hazánk közvetlenül és súlyosan szembesül, például az országba érkezett több mint egymillió menekült formájában
– mondta. Rámutatott, hogy az EU-n belül Magyarország kisebbségi álláspontot képvisel ebben a kérdésben azzal, hogy a mielőbbi ukrajnai fegyverszünet és béketárgyalások pártján van. Közölte, hogy a magyar álláspont szerint nincs megoldás a harctéren, ott csak halál és pusztítás van, és jól láthatóan egyik fél sem tud felülkerekedni, ezért egyértelmű, hogy a konfliktus kizárólag tárgyalással érhet véget, csak az a kérdés, hogy ez mikor kezdődhet meg, márpedig minél előbb, annál jobb. Szijjártó Péter az Európa stratégiai jövőjével foglalkozó panelbeszélgetésen ezután rávilágított ennek kapcsán arra a különleges szempontra is, hogy a harcokban sok magyar is odaveszett a kárpátaljai közösség tagjai közül.
És nem akarjuk, hogy több magyar haljon meg ebben a háborúban, nem akarjuk, hogy több ember haljon meg ebben a háborúban
– fogalmazott. Hangsúlyozta, hogy Magyarország már kezdettől fogva határozottan elítéli a háborút, és noha többször minősítették már "Putyin kémjének, a Kreml propagandistájának", erről ő maga is beszélt Moszkvában ezer ember előtt, amihez nem sok más európai politikusnak volt meg a bátorsága.
Rendben van, hogy elmondják ezt Brüsszelben, Washingtonban és Berlinben, azonban ehhez nem kell nagy bátorság
– jelentette ki. Kitért arra is, hogy bár a kormány az ország történelmének legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrajnai válságra tekintettel, az elsődleges felelősség a magyar emberek megóvása ettől a háborútól, amely nem Magyarország háborúja. Kifejtette, hogy az Európai Unióban egy másik, hosszabb távú vita is zajlik a közösség jövőjével kapcsolatban, hogy a jelenleginél föderalistább konstrukcióra van-e szükség, vagy szuverén tagállamok integrációjára, márpedig Magyarország úgy látja, hogy az erős EU-nak erős tagállamokon kell alapulnia.
Ebből a szempontból, azaz a jövőbeli irány meghatározását illetően pedig a júniusi európai parlamenti választás döntő fontosságú lehet
– figyelmeztetett. A miniszter végül arról számolt be, hogy Magyarország hamarosan átveszi az EU soros elnökségét, ezen félév alatt pedig az egyik legfőbb prioritás a nyugat-balkáni bővítési folyamat felgyorsítása lesz. A térségbeli államok csatlakozását kölcsönös érdeknek nevezte, egyrészt, mivel a számukra ez a legjobb módja a béke és a fejlődés biztosításának, másrészt mert az EU jelenleg rossz formában van, és a helyzet további romlásának megelőzéséhez új energiára, friss lendületre lenne szükség, amit a Nyugat-Balkán adhatna meg. Emlékeztetett, hogy a régiós tagjelöltek átlagos várakozási ideje most 14 év és 11 hónap, és leszögezte: ha a blokk így folytatja, akkor teljesen alá fogja ásni a bővítéspolitikája hitelességét. Arra is kitért, hogy minden vita ellenére világos, hogy az Európai Unió erősebb lett a 2004-es bővítéssel, és hasonlóképp történne a nyugat-balkáni országok felvételével is. Ezzel – mint rámutatott – ráadásul elejét lehetne venni a külső hatalmak befolyásszerzési kísérleteinek, amire sokan panaszkodnak Brüsszelben.
Forrás: MTI; Fotó: Facebook
