Szijjártó Péter: ki kell szabadítani az energiapolitikát az ideológiai viták álszent fogságából
Súlyos problémát jelent, hogy az energiapolitika túszává vált az ideológiai vitáknak és az álszentségnek, miközben a kormányoknak lényeges kötelességük garantálni az ellátásbiztonságot és figyelembe venni a környezetvédelmi szempontokat is – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, a szerb fővárosban.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Belgrádi Energiafórumon leszögezte, hogy egy ország kormányának fontos kötelessége felelős energiapolitikát folytatni, és ehhez két szempontot kell figyelembe venni, az ellátás biztonságát és a környezetvédelmi aspektusokat. Ez pedig szavai szerint csak olyan energiapolitika mellett lehetséges, amely nem túsza az ideológiáknak és az álszentségnek, márpedig jelenleg Európában nem ez a helyzet, amit az Oroszországgal szembeni szankciók is jól példáznak. Rámutatott: az energiapolitika matematikai és fizikai kérdés, mert amíg nem lehet a kőolajat vagy a földgázt hátizsákban szállítani, addig az infrastruktúra határozza meg, hogy honnan lehet vásárolni.
Kifejtette: miközben a nyugat-európai országok oly büszkén hangoztatják, hogy az elmúlt években megszabadultak az orosz kőolajtól, mára Európa vált az indiai kőolaj legfőbb vásárlójává, ahol az orosz részesedés 0,5 százalékról 35 százalékra nőtt az energiahordozó importjában. Álszentséget emlegetve megjegyezte emellett azt is, hogy áprilisban Franciaország volt az orosz földgáz első számú vásárlója, illetve a nyugat-európai LNG-kikötőkbe érkező cseppfolyósított gáz legnagyobb része is orosz. Sérelmezte azt is, hogy az Európai Unió nem hajlandó támogatni a kontinens délkeleti részén meglévő energiavezetékek kapacitásbővítését, mondván, hogy a földgáz tizenöt év múlva már úgysem lesz része az energiamixnek. Szijjártó Péter kiemelte: a nemzeti energiamix összeállításának állami hatáskörben kell maradnia, meg kell szabadulni minden külső nyomástól, és figyelembe kell venni minden ország sajátosságait.
Leszögezte, hogy a kormány számára zöldnek lenni nem ideológiát, nem politikai monopóliumot jelent, hanem azt, hogy meg kell őrizni a Földet a következő nemzedékeknek. Ezen erőfeszítéshez az is hozzájárul, hogy Magyarország a világ azon kevés országainak egyike, amelyek a bruttó hazai termékük (GDP) bővítése mellett képesek a károsanyag-kibocsátásuk csökkentésére.
Arra is kitért, hogy a felelősségteljes, biztonságos, igazi karbonsemleges jövő eléréséhez két igen fontos előfeltételt kell teljesíteni. Az egyik – mint elmondta – az atomenergiai kapacitások bővítése az áram iránti kereslet növekedésére tekintettel. Kritikus kérdésnek nevezte azt, hogy hogyan lehet elegendő elektromos áramot előállítani megbízható, biztonságos és fenntartható módon, amire az egyetlen választ a nukleáris energia jelenti. Ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy a paksi bővítés jó példa arra, hogy még nem veszítette el mindenki a józan eszét a világpolitikában és világgazdaságban, mert noha az orosz Roszatom a fővállalkozó, de a helyszínen jelenleg amerikai, német és francia cégek is dolgoznak. Arra is figyelmeztetett, hogy minden bizonnyal folytatódni fognak az ideológiai támadások az atomenergia ellen, az európai nukleáris koalíciónak így mindent meg kell tennie a diszkrimináció ellen.
A miniszter a másik fő előfeltételként az elektromosautó-ipari átállás felgyorsítását jelölte meg, ugyanis anélkül szerinte nem lehetséges a zöld célok elérése. Kiemelte: segíteni kell a kereslet növekedését, Magyarország ezért a közelgő EU-elnöksége idején ösztönző programot kíván összeállítani. Támogatását fejezte ki az autóipari vállalatok globális együttműködése mellett. Aláhúzta, hogy erre van szükség a mesterséges szétválasztásuk helyett, és ekképpen Magyarország is a keleti és a nyugati cégek fontos találkozási pontja lett.
Hazánk az egyetlen ország, ahol mind a három nagy német prémium autómárka és a három legnagyobb kínai elektromosakkumulátor-gyártó is jelen van
– tájékoztatott.Kiemelte, hogy ma 16 milliárd eurónyi kínai beruházás zajlik Magyarországon az elektromobilitás területén. Közölte: azok, akik kockázatmentesítésről vagy a gazdasági kötelékek elvágásáról beszélnek, egyszerűen nincsenek tisztában a valósággal.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/Bodnár Boglárka
