Pesti Srácok

Uniós főtanácsnok: jogellenes, ha egy uniós tagállam megtagadja egy másik tagállamban történt nemváltoztatás elismerését

Uniós főtanácsnok: jogellenes, ha egy uniós tagállam megtagadja egy másik tagállamban történt nemváltoztatás elismerését

Az uniós állampolgárok jogaival ellentétes, ha egy tagállam megtagadja a keresztnév és a nem valamely más tagállamban történt megváltoztatásának elismerését – ismertette álláspontját Jean Richard de la Tour, az Európai Unió luxembourgi székhelyű bíróságának főtanácsnoka kedden.

A főtanácsnoki indítvány előzménye az volt, hogy egy román állampolgárt születésekor nőneműként anyakönyvezték hazájában. Miután az Egyesült Királyságba költözött, megszerezte a brit állampolgárságot, megtartva mindeközben román állampolgárságát is. Az Egyesült Királyságban 2017-ben megváltoztatta keresztnevét és megszólítását nőiről férfire, 2020-ban pedig jogilag elismerték férfi identitását. A felperes később a román hatóságoktól azt kérte, hogy hivatalos dokumentumaiban férfiként szerepelhessen, azonban kérelmét visszautasították, és arra szólították fel, hogy nemváltoztatás engedélyezése iránti új bírósági eljárást kezdeményezzen Romániában.

Az érintett azt kérte egy bukaresti bíróságtól, hogy rendelje el születési anyakönyvének az Egyesült Királyságban jogerősen elismert nemi identitásának megfelelő kiigazítását, bírósági eljárás nélkül. A bukaresti bíróság az uniós bírósághoz fordult az ügyben annak a tisztázását kérve, hogy a román hatóságok megtagadó határozatát megalapozó nemzeti szabályozás összeegyeztethető-e az uniós joggal.

Keddi indítványában az uniós főtanácsnok megállapítja mindenekelőtt, hogy a román bíróság előtt folyamatban lévő ügy alapját képező elemek vagy a Brexitet megelőzően, vagy az azt követő átmeneti időszakban valósultak meg. Az Egyesült Királyságban kiállított dokumentumokat tehát valamely uniós tagállamban kiállított dokumentumoknak kell tekinteni a bíróság kérelmének elbírálása szempontjából. A főtanácsnok úgy véli továbbá, hogy az uniós polgárok szabad mozgásához való joggal és a magánéletük tiszteletben tartásához való joggal ellentétes az, ha valamely tagállam hatóságai nem ismerik el jogilag az egyén új identitását, és megtagadják annak hivatalossá tételét a nemzeti személyazonosító dokumentumokban. A főtanácsnok ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tagállamok továbbra is hatáskörrel rendelkeznek ezen elismerés házasság és leszármazás tekintetében gyakorolt joghatásainak előírására. A főtanácsnoki indítvány nem köti a bíróságot az ítélethozatalkor.

PestiSracok facebook image

Forrás: MTI; Fotó: Twitter

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)