Pesti Srácok

A leköszönő EP-alelnök elismerte: politikai megfontolásból kapta Magyarország a drasztikus, 200 millió eurós bírságot

A leköszönő EP-alelnök elismerte: politikai megfontolásból kapta Magyarország a drasztikus, 200 millió eurós bírságot

A genfi menekültügyi egyezmény, az Európai Unió Alapjogi Chartája és az uniós jogszabályok végrehajtása nem alku tárgya, Magyarországnak is be kell tartania azokat - jelentette ki Othmar Karas, a leköszönő Európai Parlament első alelnöke, az Európai Néppárt (EPP) EP-képviselője a magyar közmédiának küldött közleményében pénteken.

Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága csütörtökön 200 millió euró, valamint további napi egymillió euró megfizetésére kötelezte Magyarországot. Az ítélet szerint Magyarország nem teljesítette a bíróságnak a - befogadási feltételekről szóló irányelv és a visszatérési irányelv rendelkezéseinek megsértésével kapcsolatban - 2020 decemberében hozott ítéletében foglaltakat. Magyarország "a lojális együttműködés elvének megsértésével szándékosan kivonja magát a nemzetközi védelemmel kapcsolatos közös uniós politika egészének, valamint az EU-ban jogellenesen tartózkodó, unión kívüli országok állampolgárainak kitoloncolására vonatkozó szabályok alkalmazása alól" - írták. Othmar Karas közleményében hangsúlyozta: az Európai Unió Bíróságának ítélete megerősíti, hogy Orbán Viktor miniszterelnök elfogadhatatlan menekültügyi politikája törvénytelen. A genfi menekültügyi egyezmény, az EU Alapjogi Chartája és az uniós jogszabályok végrehajtása nem alku tárgya, azokat minden tagállamnak be kell tartania és végrehajtania. A szankciók szükségesek a menekültügyi és migrációs paktum közelgő végrehajtását tekintve.

-tette hozzá az osztrák politikus.

Forrás/fotó: MTI

PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!