Pesti Srácok

A menekültügy a szolidaritásról is szól – Így támogatta Manfred Weber a kezdetek óta a migrációt

A menekültügy a szolidaritásról is szól – Így támogatta Manfred Weber a kezdetek óta a migrációt

Az Európai Néppárt vezetője sokszor és sokféleképpen támogatta az Európát elözönlő illegális migrációt, és a magyar határkerítés egyik legnagyobb ellenzője volt. Weber szerint az EU egy jogközösség, ennek ellenére Brüsszel a mai napig nem járult hozzá a magyar határkerítés költségeihez, írja a Magyar Nemzet.

Háborúpárti, gazdaságellenes és migrációpárti koalíció jött létre Európában, Manfred Weber régi ellensége Magyarországnak. Hozzá képest „Von der Leyen csupán egy ministráns kislány” – fogalmazott a közelmúltban Orbán Viktor. A miniszterelnök a migráció kérdésében zajló unióval folytatott csatáról és uniós büntetésről kijelentette: Manfred Weber szívéhez közel álló cél, hogy ártson Magyarországnak. A kormányfő felidézte:

2015 óta Angela Merkel százszor is megbánhatta híres „Wir schaffen das” – vagyis „Meg tudjuk csinálni” mondatát, amellyel az országot elözönlő migránsok befogadására biztatta a németeket. Manfred Weber pedig egyike azoknak, akik miatt a határvédelmi intézkedéseknek nincs általános uniós támogatása. Orbán Viktor miniszterelnök már évekkel ezelőtt kérte, hogy az EU járuljon hozzá Magyarország határvédelmi kiadásaihoz, mert az óriási költségeket okozott az egész Európai Uniót védő Magyarországnak.

– figyelmeztetett korábban Weber, célozva ezzel arra, hogy minden uniós országnak be kell tartania a menekültkvótákat, írta akkor a Politico. Ezen túl is a migráció és háborúpárti, a magyarokat szinte zsigeréből gyűlölő Manfred Weber az elmúlt években számtalan nyilatkozatot tett a migráció elősegítése kapcsán. „Az Európai Uniónak be kell fogadnia húszezer menekültet a szíriai Aleppóból” – sürgette még 2016-ban évértékelő sajtótájékoztatóján Berlinben Weber. Mint mondta,

Donald Trump határkerítése kapcsán egy 2017. januári Twitter-bejegyzésében pedig azt írta: „mi nem építünk falakat, mi hidakat akarunk építeni.”

2017-ben a német Weber már az európai országokra egyfajta menekült kvótát szeretett volna alkalmazni. Azt hangsúlyozta, hogy középtávon mindenképpen a bevándorlók egy kötelező érvényű elosztási mechanizmusára van szükség. Ugyanebben az évben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal, Lengyelországgal és Csehországgal szemben a migránsok tagországok közötti korlátozott elosztása miatt. Ennek kapcsán Weber azt mondta: A bizottság lépése teljesen rendben van, mert az Európai Unió jogközösség, és valamennyi tagországnak tiszteletben kell tartania a közösségi jogot.

Weber ekkor azt is hangsúlyozta, hogy az uniós intézmények „készen állnak” az eljárás alapját jelentő 120 ezer fő elosztásánál túlmutató, állandó „tehermegosztási” rendszer bevezetésére, de egyes tagállamok „önzősége” hátráltatja a folyamatot. Mint mondta,

„Minden tagországtól elvárjuk, hogy tartsa tiszteletben a bírósági döntést a menekültek elosztását illetően”.

– írta közösségi oldalán Weber 2018-ban.

„A migrációval kapcsolatban a beszéd ideje lejárt, az Európai Tanácsnak határozott fellépésre van szüksége. Európa a szolidaritás kontinense, és azt akarjuk, hogy ez így is maradjon <…> Magyarország tavaly összesen száz migránsnak engedélyezte, hogy a területén maradjon. Nem ez az európai modell és mi sem ezt szeretnénk. Mi egy olyan kontinenst szeretnénk, ahol az emberek segítenek a rászorulóknak.” – mondta 2023 februárjában. Weber sajnálkozott, hogy a szolidaritás nem működik EU-s szinten, pedig Németországnak, Franciaországnak és a többi tagállamnak is segítenie kellene, enyhíteni Olaszország terheit.

– mondta. Idén áprilisban pedig már az Európai Néppárt elnöke arról örvendezett, hogy milyen hatalmas siker az elfogadott migrációs egyezmény, és hogy mennyire dühös azokra, akik majdnem megakadályozták az Európai Parlament pozitív döntését. A magyar miniszterelnöknek üzenve azt mondta:

Weber kétarcúságának ékes bizonyítéka, hogy az elmúlt években az általa vezetett Európai Néppárt következetesen elutasította a határkerítések építését, politikusaik rendre támadták Magyarországot a meghozott határvédelmi lépések miatt. Manfred Weber finn határkerítést támogató idén májusi kijelentése azért is meglepő, mert korábban élesen bírálta a magyar kormányt, amikor az arról döntött, hogy kerítést épít az ország déli határvidékére. Brüsszel a mai napig nem járul hozzá a költségekhez, holott a határzár egész Európát védi a tömeges migrációtól.

PestiSracok facebook image
Forrás: Magyar Nemzet; Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Volt egyszer egy magyar maffiaháború - Húsz éve végezték ki Portik riválisát, Seres Zoltánt

Az alvilág titkai 2019 április 13.
Húsz évvel ezelőtt, 1999. április 12-én Tahitótfaluban, a nyílt utcán, az autójában gyilkolták meg az éjszakai életben korábban „Igazságosnak” nevezett Seres Zoltán vállalkozót. A motoros merénylők nemcsak vele, hanem olasz üzlettársával, Sforza Nazzarenoval is végeztek, aki néhány órával később, a kórházban hunyt el. A gyilkosok a fegyvert eldobták, majd elhajtottak a helyszínről. A kocsi az AK-47-es gépkarabélyból leadott, legalább 15-20 lövés után az egyik családi ház falába csapódott, és a támadást csak a hátsó ülésen ülő, majd sokkot kapó tolmács élte túl.