Pesti Srácok

Az EU június végén megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – Elindult Berlinben a nemzetközi újjáépítési konferencia Ukrajna támogatására

Az EU június végén megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával – Elindult Berlinben a nemzetközi újjáépítési konferencia Ukrajna támogatására

Nemzetközi újjáépítési konferencia kezdődött kedden, Berlinben Ukrajna támogatására azzal a céllal, hogy mozgósítsák a gazdasági élet szereplőit az ország jövőbeli, háború utáni helyreállításának finanszírozására.

Olaf Scholz német kancellár a konferencia megnyitóján elmondta: a Világbank becslése szerint Ukrajnának a következő évtizedben 500 milliárd dollárra lehet szüksége az újjáépítéshez. A kancellár hangsúlyozta, hogy több szektorban is befektetési lehetőségek nyílnak majd Ukrajnában, például a megújuló energiák, az információs technológia és a gyógyszergyártás terén. Scholz arról is beszélt, hogy Németország további légvédelmi rendszereket, rakétákat és lőszereket küld Ukrajnának, hogy segítse Kijev védekezését az orosz támadásokkal szemben.

– szögezte le a német kancellár, megjegyezve, hogy ezt a meggyőződést kívánják majd erősíteni a hét végén Svájcban tartandó békecsúcson. Olaf Scholz arra kérte a nyugati partnereket, hogy nyújtsanak még több támogatást Ukrajnának, és minden lehetséges eszközzel álljanak az ukrán légvédelem erősítésére létrehozott német kezdeményezés mellé.

PestiSracok facebook image

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a konferencián arról beszélt: arra számít, hogy a berlini rendezvénynek köszönhetően több milliárd euró értékben megállapodások jöhetnek létre az ukrán energiaszektor és a katonai védekezés támogatására. Kiemelte, hogy az orosz támadások fő célpontjai közé tartoznak az ukrán energetikai létesítmények. Elmondta: Ukrajna azt tervezi, hogy még idén egy gigawatt teljesítményű, gázüzemeltetésű áramfejlesztő kapacitást hoz létre, a következő években pedig ezt négy gigawattra bővítenék. Az ukrán elnök szerint az orosz hadsereg csapásai március óta kilenc gigawatt teljesítményű – az ország szükségleteinek mintegy felét fedező – energiatermelő kapacitást semmisítettek meg. Zelenszkij rámutatott arra is, hogy Ukrajnában az oktatási rendszer, a lakhatás és az egészségügy helyreállításához is forrásokra lenne szükség.

Annalena Baerbock német külügyminiszter Ukrajna európai uniós perspektíváját hangoztatta a konferencia első napján.

– mondta. A német miniszter kifejtette, hogy Ukrajnában az embereknek az országot ért támadások miatt elsősorban arra lenne szükségük, hogy helyreálljon az áram- és vízszolgáltatás, és legyen fűtés.

– fogalmazott Baerbock.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy a bizottság álláspontja szerint az EU június végén megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával, miután az ország végrehajtotta az összes előzetesen megbeszélt reformintézkedést. Ukrajna tagjelölti státuszáról a tavaly decemberi EU-csúcstalálkozón született döntés, de a csatlakozási tárgyalások elindításának időpontját még nem rögzítették. Von der Leyen a konferencián arról is beszélt, hogy az EU részéről május közepén jóváhagyott 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatásból 1,9 milliárd eurót június végéig Kijev rendelkezésére bocsátanak. Elmondta továbbá azt is, hogy az Európai Unió 1,4 milliárd euró értékben megállapodásokat kötött több bankkal annak érdekében, hogy vonzóvá tegyék a magánszektor számára az ukrajnai beruházásokat, és megkönnyítsék a finanszírozáshoz való hozzáférést az ukrajnai vállalatok számára.

A nemzetközi újjáépítési konferenciára nagyjából 60 országból mintegy 2000 résztvevő érkezett a német fővárosba. Nem donorkonferenciáról van szó, hanem olyan rendezvényről, amely elősegíti a politikai, gazdasági és civil szereplők kapcsolatépítését.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.