Pesti Srácok

Charles Michel: nem született megállapodás az uniós intézmények vezető tisztségeiről

Charles Michel: nem született megállapodás az uniós intézmények vezető tisztségeiről

Az Európai Unió állam- és kormányfőinek nem hivatalos munkavacsoráján nem született politikai megállapodás az uniós intézmények - az Európai Tanács, az Európai Bizottság - vezetőinek és a külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének a személyéről - tájékoztatott Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben kedd hajnalban.

Charles Michel az éjszakába nyúló megbeszélés végén újságíróknak nyilatkozva közölte: noha megállapodás nem született az uniós csúcsvezetők személyéről, a soron kívüli munkavacsora jó alkalom volt a véleménycserére, az európai parlamenti választások eredményének áttekintésére és a tagállami vezetők hivatalos, jövő hét második felére tervezett brüsszeli csúcstalálkozójának előkészítésére.

Az informális találkozó célja nem az, hogy döntés szülessen a vezető pozíciókról, hanem az, hogy "mélyreható eszmecserét" folytasson a jelöltekről - mondta.

Az Európai Tanács elnöke kiemelte: a következő héten további egyeztetésekre lesz szükség, hogy az álláspontok közeledjenek, ugyanis a június 27-28-i EU-csúcson szükséges döntést hozni az uniós csúcsvezetők személyéről és előrehaladást kell elérni az Európai Unió stratégiai menetrendjéről, arról, hogy az EU milyen irányvonalat és célokat kövessen a 2024-2029-es időszakban.

PestiSracok facebook image

Ursula von der Leyen újrázhat

Információk szerint Ursula von der Leyen, a leköszönő Európai Bizottság jelenlegi elnöke, az európai parlamenti választásokon legtöbb mandátumot szerzett Európai Néppárt (EPP) politikusa a tagállami vezetők legtöbbjének támogatását élvezi. Az Európai Tanács élére António Costa volt portugál miniszterelnök kerülhet, Josep Borrell után pedig Kaja Kallas észt miniszterelnök lehet az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője.

Hétfő este első alkalommal ült össze az Európai Tanács az európai parlamenti választások után.

Emmanuel Macron francia elnök távozásakor azt nyilatkozta, hogy az uniós vezetői pozíciókról szóló döntésnek "még érnie kell." Hozzátette, hogy bár nem akar túlzottan optimista lenni, úgy véli, közel van a megállapodás. Hangsúlyozta azonban, hogy a végleges megállapodásra nem biztos, hogy a június 30-án és július 7-én tartandó francia választások előtt sor kerül.

Az uniós parlament Renew frakciójának jövőbeli kilátásairól Macron kiemelte, hogy "a dolgok rendben vannak", utalva arra, hogy jó esélyei vannak Kaja Kallas észt miniszterelnöknek - akinek pártja e frakció tagja -, hogy őt válasszák kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselőnek.

Mark Rutte bennünk bízik

Mark Rutte holland ügyvivő kormányfő elmondta, hogy Brüsszelben kétoldalú egyeztetést folytatott a magyar miniszterelnökkel. Hangsúlyozta, hogy jó hangulatú volt az egyeztetés, és hozzátette, hogy "óvatosan optimista" azzal kapcsolatban, hogy végül megkapja Magyarország támogatását a NATO-főtitkári tisztségre történő pályázatához.

Luís Montenegro portugál miniszterelnök közölte az újságírókkal, hogy nem folytattak hivatalos megbeszélést arról, hogy a tagállami vezetőket tömörítő Európai Tanács következő elnöke mennyi ideig töltse be hivatalát. Diplomáciai források szerint az Európai Néppártnak (EPP) - az uniós parlament legnagyobb frakciójának - az a célja, hogy az Európai Tanács ötéves elnöki mandátumát osszák fel két 2,5 éves szakaszra, és az egyik felét egy néppárti jelölt kapja.

A portugál kormányfő megerősítette, hogy nem született döntés a bizottsági elnök pozícióját illetően, de továbbra is optimista, hogy elődjét, António Costa volt miniszterelnököt választják a tisztség betöltésére.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerint az Európai Néppárt ereje nőtt a 2019-es választások óta.

- hangsúlyozta.

Az Európai Bizottság elnökéről szóló végleges javaslatot Charles Michel az Európai Parlament (EP) elé terjeszti majd, ahol az EP-képviselők abszolút többségének, azaz a 720 tagú EP-ből legalább 361 képviselőnek a szavazata kell a jelölt megválasztásához. Sikeres jelölés esetén az EP a július 16-án kezdődő strasbourgi plenáris ülésén szavazhat.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.