Európai Bizottság: a migrációs paktummal az EU célja a tagállamok közöti szolidaritás működőképessé tétele
A migrációs és menekültügyi paktum elfogadásával az Európai Unió állandó, jogilag kötelező, de rugalmas szolidaritási mechanizmussal rendelkezik annak biztosítására, hogy egyetlen tagállam se maradjon migrációs nyomás alatt, célja tehát a tagállamok közötti szolidaritás működőképessé tétele – közölte az Európai Bizottság a migrációs és menekültügyi csomag szerdán ismertetett közös uniós végrehajtási tervében.
Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos a végrehajtási terv brüsszeli bemutatásakor elmondta: a tíz pontból álló szöveg segítséget nyújt a tagállamok számára azon jogi és operatív képességek bevezetéséhez, amelyek szükségesek ahhoz, hogy 2026 közepéig sikeresen alkalmazni tudják az új jogszabályokat. Kiemelte: az Európai Unió történetében először lesz jogilag kötelező, a migrációhoz kapcsolódó tagállami szolidaritási mechanizmus. A dokumentum szerint a mechanizmus rugalmas, ami azt jelenti, hogy azon tagállamnak, amely nem fogad menedékkérőket, minden megtagadott befogadott után 20 ezer eurót (mintegy 8 millió forint) kell fizetnie, vagy választhat más hozzájárulási lehetőségek közül. Mint mondta, a terv kötelezővé tenné évente legkevesebb 30 ezer menedékkérő tagállamok közötti áthelyezését, megjegyezve, hogy a kvóta a migrációs nyomástól függően emelkedhet.
A menedékkérők nem választhatnak célországot, de az áthelyezés során figyelembe kell venni, ha valamelyik tagállamban már élnek családtagjaik
– közölte a svéd biztos. Tájékoztatása szerint a brüsszeli testület az első migrációs helyzetjelentését 2025 októberében teszi közzé, a tagállamoknak pedig az év decemberéig kell dönteniük az áthelyezettek első számairól vagy a szolidaritás egyéb formáiról. A végrehajtás 2026 júliusában, a migrációs és menekültügyi paktum hatálybalépésével kezdődik.
Az Európai Bizottság mintegy 3,6 milliárd euró uniós forrást biztosít a tagállami struktúrák kiépítésére
– derül ki dokumentumból. A végrehajtási terv hangsúlyt helyez továbbá a menedékkérők integrációjára. Bevezeti a közös migrációs és menekültügyi információs rendszert (Eurodac), amely támogatni fogja a tagállamokat, különösen az esetenkénti felelősség meghatározásában és a migránsok tagországok közötti továbbutazásának nyomon követésében, valamint a menedékkérők adatainak tárolásában és feldolgozásában. Segíti a tagállamokat a migráció kezelésében az EU külső határain, valamint a gyors, hatékony és egyszerűsített menekültügyi és visszaküldési eljárások érvényesítését. Ezzel kapcsolatban Johansson hangsúlyozta: az EU migrációs politikája csak akkor lehet fenntartható, ha ténylegesen visszaküldik azokat, akiknek nincs joguk az unióban maradni.
A terv továbbá meghatározza a "megfelelő befogadási életszínvonal biztosításának" feltételeit a kérelmezők szükségleteikhez mérten. Ide tartozik a nemzetközi védelmet kérelmezők esetében például a munkaerőpiachoz való korábbi hozzáférés – 9 hónap helyett 6 hónap –, a fizikai és mentális egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés, valamint a családok, a gyermekek és a kiszolgáltatott helyzetben lévő kérelmezők fokozottabb védelme. A terv kiemeli a migrációs helyzetek alakulásával szembeni ellenálló képesség növelésének elősegítését, valamint annak szükségességét, hogy csökkentsék a válsághelyzetek kockázatát.
A terv valamennyi eleme alapvetően függ egymástól, és párhuzamosan kell végrehajtani őket
– tette hozzá az uniós belügyi biztos. Az Európai Bizottság közölte: szorosan nyomon fogja követni a paktum végrehajtása terén elért eredményeket, és rendszeresen jelentést fog tenni arról az Európai Parlamentnek és az Európai Unió Tanácsának.
Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/ANSA/Angelo Carconi
