Pesti Srácok

Szijjártó: Európának és Afrikának is érdeke, hogy mielőbb véget érjen a világháborús őrület

Szijjártó: Európának és Afrikának is érdeke, hogy mielőbb véget érjen a világháborús őrület

Az európai és az afrikai embereknek egyaránt érdeke, hogy minél előbb véget érjen az ukrajnai háború, s minél előbb véget érjen az a világháborús őrület, amely kirajzolódni látszik Európában - jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Budapesten.

A tárcavezető az angolai kollégájával, Téte Antónióval közös sajtótájékoztatóján aláhúzta, hogy Európa jelenleg rendkívül kritikus időszakban van, ugyanis a korábban a béke szigetének tartott kontinenst ma "háborús hisztéria" uralja, világháborús készülődés figyelhető meg a politikai folyamatokban. Ennek kapcsán ugyanakkor kiemelte, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus nemcsak Európának, hanem az egész világnak, így Afrikának is óriási károkat okozott már eddig is, és ekként az eszkaláció kockázata sem csak regionális, hanem egyenesen globális veszélyt jelent.

-szögezte le. Majd rámutatott, hogy Afrikának az elmúlt évtizedekben számos olyan kihívással kellett szembenéznie, amelyek a békét veszélyeztették.

PestiSracok facebook image

-mondta.

-tette hozzá. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háborúnak láthatólag nincs megoldása a csatatéren, ott csak halottak vannak és pusztítás, így a konfliktus rendezése nem is képzelhető el fegyverszállításokkal, ezek csak meghosszabbítják a harcokat.

-figyelmeztetett.

-fűzte hozzá.

-folytatta. A miniszter ezután kitért a migráció kérdésére is, amelyben szavai szerint ugyancsak egyetértés van a két ország között. Kiemelte, hogy Afrika lakossága a következő húsz évben 750 millióval fog nőni, ennyi embernek kell munkahelyet, oktatás, egészségügyi ellátást, tiszta ivóvizet biztosítani.

-vélekedett. Ezért - mint hangsúlyozta - átfogó afrikai fejlesztési stratégiára lenne szükség az Európai Unió részéről, hogy meg lehessen akadályozni a kezelhetetlen migrációs nyomást a következő időszakban, a kormány pedig a júliusban kezdődő soros magyar elnökség alatt készen áll ezt előmozdítani.

-tájékoztatott. Végezetül pedig arról is beszámolt, hogy angolai hivatali partnere több, az országában már jelen is lévő vagy ottani piacra lépésre készülő magyar vállalat vezetőjével találkozni fog a nap folyamán.

-tudatta.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.