Pesti Srácok

Tüntetők és rendőrök csaptak össze az argentin parlamentnél (Videó)

Tüntetők és rendőrök csaptak össze az argentin parlamentnél (Videó)

Tüntetők és rendőrök csaptak össze helyi idő szerint szerdán az argentin kongresszus előtt, miközben az épületben a szenátorok több állami vállalat privatizációjával kapcsolatos vitatott reformcsomagról tárgyaltak – jelentette a helyi média.

A tüntetők köveket és petárdákat hajítottak a hatóságok felé Buenos Airesben, a rendőrök pedig gumibotokkal, gumilövedékekkel és könnygázzal igyekeztek megfékezni a tiltakozókat. Több autó is kigyulladt. A hatóságok nagyjából húsz gyanúsítottat tartóztattak le – jelentette a helyi TN műsorszolgáltató.

– mondta Victoria Villarruel argentin alelnök, aki a szenátus ülésein elnököl.

PestiSracok facebook image

Javier Milei argentin elnök hivatala az X-en közzétett bejegyzésben gratulált a hatóságoknak, amiért "kiválóan cselekedtek" a feltehetően "puccskísérletre" törekvő "terrorista csoportok visszaszorításában". Az eset idején a szenátus a Milei kormánya által előterjesztett reformcsomagról tárgyalt, amely a többi közt számos állami vállalat privatizációjával, a nagybefektetők adókedvezményével, valamint munkaerőpiaci és adóreformokkal kapcsolatos lépéseket is magában foglal. A szenátus végül szűk többséggel elfogadta a javaslatot, amely most ismét az alsóház elé kerül.

A reformcsomagot határozottan elutasítják az argentin baloldali ellenzéki pártok, illetve egyes társadalmi csoportok, amelyek szerint a tervezett intézkedések még kiszolgáltatottabbá teszik majd a munkavállalókat a növekvő munkanélküliség és infláció közepette. Argentínában jelenleg nő a szegénységben élők aránya, az infláció pedig éves szinten a 300 százalékot is eléri. A kormány szerint a tervezett reformok beindítják a beruházásokat és felgyorsítják a gazdasági növekedést.

Forrás: MTI; Fotó: X

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)