Pesti Srácok

Vasárnap este 8 órától közli az önkormányzati választás eredményeit a Nemzeti Választási Iroda

Vasárnap este 8 órától közli az önkormányzati választás eredményeit a Nemzeti Választási Iroda

Vasárnap a helyi önkormányzati és nemzetiségi választás eredményeinek közlését – a szavazólapok feldolgozottságának függvényében – várhatóan 20 órától kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI); az európai parlamenti (EP-) választás eredményeinek közlésével azonban meg kell várniuk, hogy Olaszországban 23 órakor befejeződjön a szavazás.

Az NVI az MTI-nek csütörtökön küldött közleményében azt írta: a június 9-i választások részvételi adatai és eredményei a www.valasztas.hu oldalon követhetők nyomon, az előzetes eredményeket az oldalon folyamatosan teszik közzé, de a nagy adathalmaz miatt az adatösszesítést végző háttérendszerből történő adatátadás időpontja és a tényleges megjelenés között várhatóan 10–15 perc telik el.

Emlékeztettek: Sulyok Tamás köztársasági elnök június 9-ére írta ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az Európai Parlament magyar tagjainak választását, a Nemzeti Választási Bizottság pedig ugyanerre a napra tűzte ki a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását.

A közös eljárásban megrendezett választások napján a választópolgárok reggel 6 és 19 óra között adhatják le szavazatukat Magyarország 10 119 szavazókörének valamelyikében. A választóknak a szavazás előtt igazolniuk kell személyazonosságukat, valamint lakcímüket vagy személyi azonosítójukat, amelyet a lakcímkártya tartalmaz. Szavazni kizárólag érvényes személyi igazolvánnyal, útlevéllel vagy vezetői engedéllyel lehet. A személyazonosság igazolására alkalmas az Európai Unió más tagállama által kiállított érvényes, fényképes személyi okmány is.

PestiSracok facebook image

Az EP-választáson a választópolgárok Magyarország 147 külképviseletének valamelyikén is leadhatják szavazatukat, amennyiben május 31-én 16 óráig benyújtották a külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelmüket. A külképviseleti szavazáson a választópolgárnak elegendő csupán a személyazonosságát igazolnia, a lakcímét igazoló dokumentumot vagy személyi azonosítóját nem kell bemutatnia.

A szavazóhelyiségben az az állampolgár szavazhat, aki bemutatta érvényes személyi okmányait és a szavazóköri névjegyzékben is szerepel; a közös eljárásban megrendezett választáson a választópolgárnak csak egy helyen kell aláírnia a névjegyzéket. Az NVI felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetiségi választás szavazólapjait a zöld borítékba kell helyezni, és azt le is kell zárni; enélkül a szavazólap érvénytelen lesz.

Ismertették: az európai parlamenti, helyi önkormányzati és nemzetiségi önkormányzati választásra összesen 10 025 féle szavazólap készült el. A fővárosban a választópolgárok a főpolgármesterre, kerületi polgármesterre, települési egyéni választókerületi képviselőre, fővárosi listára, valamint az európai parlamenti választáson állított pártlistákra adhatják le szavazatukat. A fővárosi nemzetiségi választópolgárok azonban – mivel a települési, területi és az országos nemzetiségi választáson is szavazhatnak – akár nyolc szavazólapot is kaphatnak. A megyei jogú városokban a választópolgárok polgármesterre és a települési egyéni választókerületi képviselőre szavazhatnak az európai parlamenti párlisták mellett; a nemzetiségi választópolgárok további három – települési, területi, országos nemzetiségi – szavazólapot is kaphatnak. A többi településen a választópolgárok legalább négy és legfeljebb hét szavazólapot kaphatnak: ők a polgármesterre, a vármegyei listára, az EP-választás pártlistáira, illetve a tízezer lakosnál kisebb településeken egyéni listákra, a tízezer lakosnál nagyobb településeken egyéni választókerületi jelöltre is szavazhatnak. A nemzetiségi választópolgárok ezeken a településeken is további három szavazólapot kaphatnak még. Azok a választópolgárok, akik Magyarország külképviseletein vagy levélben szavaznak, illetve nem a tartózkodási helyükre kérték átjelentkezésüket, kizárólag az EP-választáson voksolhatnak, így ők egyetlen szavazólapot kapnak.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Hegedüs Róbert

Ajánljuk még

Így árulták el az 1956-os szabadságharcot és a magyar rendszerváltozást az amerikaiak - Molnár Tamás a Polbeatben (videó)

‎Polbeat 2022 október 23.
Százmillió halott van a kommunizmus mögött, kivel akartok ti kiegyezni? - Molnár Tamás képzőművész és antikommunista ellenálló, a 2006. őszi tüntetések szóvivőjének elhíresült mondata ez, aki a Polbeat legutóbbi felvételén Huth Gergellyel és Stefka Istvánnal beszélgetve döntött le egy sor tabu(témát), amikor közösen felelevenítettük azt, hogy az amerikaiak hogyan árulták el 1956-ot, majd a magyar rendszerváltozást is, hiszen akkor is és a nyolcvanas évek végén is kiegyeztek a Szovjetunióval.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.