Pesti Srácok

A háborúpárti Néppárt, köztük Magyar Péterék segítettek újrázni Ursula von der Leyennek

A háborúpárti Néppárt,  köztük Magyar Péterék segítettek újrázni Ursula von der Leyennek

Az Európai Néppárt, a baloldal és a liberálisok koalíciója minden szabályt és szokásjogot megszeg, hogy elnyomja a Patrióták Európáért frakció által képviselt békepárti hangokat. A magyar miniszterelnök békemisszióját elítélő, és újraválasztott Ursula von der Leyen mögé az első adandó alkalommal beállt Magyar Péter pártja -írja legfrissebb elemzésében az Alapjogokért Központ.

Július 16-19. között tartották az Európai Parlament 10. ciklusának alakuló ülésszakát, amelyet számos botrányos esemény kísért. Az Európai Néppártot vezető Manfred Weber ismét bizonyította, hogy végképp hátat fordított a jobboldalnak és a Néppárt a globalista baloldalt erősíti. A közel 20 millió választó támogatását elnyerő békepárti Patrióták Európáért frakciót ugyanis a Néppárt és a baloldal együttműködése zárta el a parlamenti pozícióktól, holott az előírások szerint ezek nekik is arányosan járnának. Ráadásul az EP működési szabályzata azt is tiltja, hogy politikai alapon hátrányos elbánás érjen bármely képviselőt. A háborúpártiak mindezek ellenére bármit megtesznek, hogy akár adminisztratív eszközökkel is elnémítsák el azokat, akik kiállnak a béke mellett. Kedden és szerdán a plenáris ülés az EP tisztégviselőinek megválasztásáról szólt. Magabiztos többséggel döntöttek arról, hogy a háborúpárti Roberta Metsola újabb két és fél évre a testület elnöke lesz. Metsola számos alkalommal tett olyan kijelentést, amely a háború folytatását célozta, és nehéz lenne feddhetetlen személynek nevezni. Elnöksége alatt derült fény az EP egyik legnagyobb botrányára, Eva Kaili korrupciós ügyére, ő maga pedig erre válaszul 142 olyan nagyértékű ajándékot jelentett be, amelyet korábban „elfelejtett”. Az elnök mellé tizennégy alelnököt, továbbá öt háznagyot is választottak a héten, és bár a Patrióták frakció méreténél fogva két alelnöki helyre is igényt tarthatott, a nagyobb pártcsaládok a szabályokkal és a szokásjoggal szembemenve életbe léptették a politikai karantént, így végül egy fontos pozíciót sem szerzett a képviselőcsoport.

A Patrióták - mint az EP harmadik legnagyobb létszámú frakciója -, két EP-alelnöki helyre is jogosult lett volna, a szavazatok alapján azonban végül egyet sem szereztek, és a háznagyi pozíciót sem kapta meg a képviselőcsoport magyar jelöltje.

Magyarék is támogatták Ursula von der Leyent

Csütörtökön sor került a hét másik fontos eseményére, az EP ekkor szavazott arról, hogy Ursula von der Leyent megerősíti-e bizottsági elnöki tisztségében. Von der Leyennek hosszas helyezkedés és alkudozás után sikerült elegendő szavazatot gyűjtenie ahhoz, hogy újabb öt éven át rombolhassa az Uniót. A régi-új elnököt a magyar emberek akarata ellenére szavazták meg újra elnöknek, a támogatók élén Magyar Péterrel és képviselőtársaival – a Nézőpont Intézet felméréséből kiderült, hogy a hazai választók 51 százaléka nem támogatta von der Leyen újraválasztását. Ez annak is köszönhető, hogy az általa vezetett Bizottság minden válságot félrekezelt, legyen szó pandémiáról vagy háborúról, és Európa érdekei helyett rendre a globalista hálózat politikai akaratát szolgálta. A korrupciós szál pedig nála sem hiányzik, a Pfizer SMS-ekről az ezekkel kapcsolatos botrány kitörése óta is csak feltételezések vannak. Ursula von der Leyentől nem sok jóra számíthatunk a jövőben sem: elnökjelölti felszólalásában kifejezetten értelmetlennek nevezte a magyar miniszterelnök békemisszióját, és hitet tett Ukrajna további támogatása mellett, amíg csak szükséges. A szokásokkal szakítva a Bizottság nem látogat Budapestre a soros elnökség alkalmából, és a testület bojkottálni fogja a magyar elnökség által szervezett informális találkozókat. A leköszönő spanyol szocialista Josep Borrell azon munkálkodik, hogy szabotálja a magyar elnökség által szervezett külügyminiszteri találkozót augusztusban. Az ok ebben az esetben is ugyanaz: Orbán Viktor békemisszióját nem veszi be a brüsszeli fősodor gyomra. A teljes elemzést itt olvashatják.

Forrás: Alapjogokért Központ, fotó: MTI
PestiSracok facebook image
Ajánljuk még

Boros Lajos, az "erkölcsi nulla", a "tégla" – Így lett a KISZ dalnokából a Hanglemezgyár cenzora

A Hálózat 2020 június 14.
Boros Lajos, a ma is népszerű "Lali király" a Danubius Rádiónál, Bochkor Gábor társaként lett igazán ismert. A hetvenes években még politikai csasztuskákat énekelt, olyan gyengén, hogy azt még az akkori sajtó is kritizálta. A KISZ egyik kedvence eredetileg mérnök volt, de olyan jól helyezkedett, hogy 1973-ban már ő is kimehetett a berlini VIT-fesztiválra. Egy másik rendszerkedvenc duó szerint Boros feljegyzéseket írt róluk, ők ezért nem mehettek a következő VIT-re, Kubába, holott Fidel Castro öccse is rajongott értük. Ők egyszerűen "téglának" nevezték Borost. Tény, hogy Boros jól helyezkedett, mert a Hanglemezgyárnál folytatta, ahol Bors Jenő és Erdős Péter befolyásos munkatársa lett. Galla Miklós szerint Boros "erkölcsi nulla" volt, és szándékosan gyereklemezként adta ki az albumukat. A ma már kevéssé ismert, de akkor nagyon népszerű Névtelen Nulla szerint nekik is Boros tartott be, legnagyobb sikereik idején nem adta ki a lemezüket, és később is C kategóriásak lettek. Boros Lajos ismeretlen története.

Jobba Gabi színésznő tragikus élete és öngyilkossága – Kik „vették el tőle a levegőt”?

Magyar ugar 2021 január 9.
Jobba Gabi hatalmas csillaga volt a Kádár-rendszernek, Aczél egyik kedvenc írója, Gyurkó László is támogatta, valamint az az Erdős Péter, akinek az egyik kedvese volt. Mégis öngyilkos lett, tragikusan fiatalon, mindössze harminchat évesen. „Nincs több erőm ezzel a lelki nyomorúsággal élni és nem akarok tovább senkinek a terhére lenni” – írta utolsó levelében, míg Gyurkó arra célzott, valakik tönkretették, elvették tőle a levegőt. Mi történhetett? Tóth Eszter Zsófia történész tragikus életének és halálának járt utána.