Pesti Srácok

A magyarok többsége átláthatóságot akar a magyar média finanszírozásában

A magyarok többsége átláthatóságot akar a magyar média finanszírozásában

A magyarországi sajtótermékekhez érkező külföldi források átláthatóságát a választók több mint kétharmada támogatja – derült ki a Nézőpont Intézet felméréséből.

A magyarországi sajtótermékekhez érkező külföldi források átláthatóságát a választók több mint kétharmada támogatja. A magyarok 70 százaléka ért egyet azzal, hogy a médiumoknak kötelező legyen átláthatóvá tenni külföldi támogatásaikat, míg mindössze 22 százalék azok aránya, akik ezt nem támogatják – derült ki a Nézőpont Intézet friss reprezentatív közvélemény-kutatásából. Leginkább a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói (82 és 83 százalék) elkötelezettek az átláthatóság mellett, de még a legkritikusabbnak tűnő Tisza párti szavazók relatív többsége (48 százalék) is az átláthatóság mellett van.

A kutatás aktualitását a magyar belpolitikai folyamatokat célzó külföldi beavatkozási kísérletek felerősödése adta, ami okkal foglalkoztatja a hazai nyilvánosságot. Ezen befolyásolási törekvések különösen az orosz–ukrán fegyveres konfliktus kirobbanását ­követően váltak intenzívebbé és elsősorban a magyar kormány békepárti álláspontjának megváltoztatását próbálják különböző eszközökkel elérni, amelynek egyik formája a kormánykritikus szereplők finanszírozása.

PestiSracok facebook image

A Magyarországon működő ellenzéki politikai szereplőkhöz külföldről érkező forrásokra a 2022-es választási kampányba beavatkozó Action for Democracy szerepvállalása irányította rá a figyelmet. Ezen akció keretében érkezett például a szélsőségesen kormányellenes Ezalényeg.hu kiadójához 1,9 milliárd forintnyi külföldi támogatás, amely tény jogosan vetette fel azt a kérdést, hogy vajon kik és milyen szándékkal finanszírozzák külföldről a közvélemény, így a választói akarat befolyásolására alkalmas sajtótermékeket. A Nézőpont Intézet nemrég publikált Sajtószabadság Magyarországon 2024 című elemzése megállapította, hogy a kormánykritikus médiu­mok száma és bevételei évről évre folyamatosan növekednek, egyúttal összességében nyereséget is termelnek, azonban a külföldi támogatásaik átláthatatlanok.

Forrás: Magyar Nemzet, fotó: MTI

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.