Borrell Brüsszelben rendeztet magának külön külügyminiszteri találkozót, így állva bosszút Orbán békemissziójáért
Az európai uniós tagországok külügyminisztereinek, valamint védelmi minisztereinek augusztus végi informális találkozóját Brüsszelben rendezik meg - jelentette be Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben hétfőn, a külügyminiszterek szokásos havi ülését követő sajtótájékoztatóján.
Mint mondta, a döntést "szimbolikus következménynek" szánja amiatt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a hónap elején uniós partnereinek jóváhagyása nélkül utazott el Moszkvába, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztetett az ukrajnai helyzetről. Úgy fogalmazott:
az Európai Unió minden tagországának joga van megválasztani külpolitikáját, azonban lojálisan igazodnia kell a közös külpolitikai állásponthoz.
Josep Borrell leszögezte: az unió békét akar Ukrajnában, a tartós és igazságos békéhez azonban garantálni kell Ukrajna szuverenitását, és felelősségre kell vonni a háborús bűncselekmények elkövetőit Kijelentette: az Ukrajna elleni orosz rakétatámadások, köztük a kijevi gyermekkórház elleni támadás azt bizonyítja, hogy Ukrajna légvédelmét meg kell erősíteni. Hozzátette, hogy az EU-tagországok többsége fontolgatja az Ukrajnának küldendő támogatások növelését e támadások visszaverése érdekében. Kiemelte az ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadásokat, aláhúzva, hogy télen a helyzet vélhetően súlyosabbá válik, "ezért nem szabad addig várni". Leszögezte: a Volodimir Zelenszkij ukrán elnök által ismertetett béketerv "az egyetlen béketerv, amelyet Brüsszelben elfogadnak",
Oroszország az agresszor, Ukrajna pedig az áldozat, amely megvédi magát
-fogalmazott az uniós főképviselő, hozzátéve:
nem az EU, hanem Vlagyimir Putyin orosz elnök folytat háborúpárti politikát.
Hangoztatta azt is: az olyan béketerv, amely nem tartja tiszteletben Ukrajna szuverenitását és nem írja elő a háborús bűncselekményeket elkövetők felelősségre vonását, "csak Putyint szolgálja, és nem hoz igazi békét".
Borrell kitért a Gázai övezetben folyó fegyveres konfliktusra is, amellyel kapcsolatban elsősorban a humanitárius tragédiát emelte ki, és a tűzszünet fontosságát hangoztatta, továbbá síkraszállt a kétállami megoldás mellett. Azt mondta, hogy a Gázai övezetben immár több mint 17 ezer gyermek maradt árván, és kiemelte, hogy míg a háború előtt több száz, humanitárius segélyekkel megpakolt teherautó jutott be az övezetbe, jelenleg ez a szám csupán 14, és "a Földközi-térség Mogadishujának" nevezte a térséget a kaotikus állapotú szomáliai fővárosban uralkodó helyzetre utalva. "Mondjanak akármit, ez tragédia, ez tűrhetetlen, és mindent meg kell tenni, hogy véget vessünk ennek" - szögezte le, hozzátéve, hogy immár a gázaiak 96 százaléka él élelmiszer-bizonytalanságban. Az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságának (ICJ) Izraellel kapcsolatos döntéseire kitérve leszögezte: a nemzetközi intézmények csupán kimondják a jogszabályokat, ajánlásokat adhatnak, de azoknak a politikusoknak kell érvényt szerezniük az adott helyszínen. "A jogszabály és a valóság közötti szakadék pedig sosem volt ennyire széles" - jelentette ki. A főképviselő emellett üdvözölte a miniszterek Örményországgal kapcsolatos döntését, amelyben jóváhagyták az örmény fegyveres erőknek nyújtandó, 10 millió euró (3,9 milliárd forint) értékű támogatást, valamint a vízumkönnyítéseket célzó egyeztetések megkezdését méltatta.
Forrás/fotó: MTI
