Pesti Srácok

Elemzés: Így nyerészkedik Soros az orosz-ukrán háborún

Elemzés: Így nyerészkedik Soros az orosz-ukrán háborún

Soros György befolyásolja a demokratikus ukrán civil társadalmat. Ez nem tetszik az oroszbarát erőknek és a befolyásos oligarcháknak - vélte korábban a német közszolgálati média, az MDR bloggere, Denis Trubetskoy. Trubetskoy szerint nemcsak oroszbarát körökben, de a kormánypártból is érik támadások a milliárdos filantrópot - hívta fel a figyelmet a Tűzfalcsoport.

Ezzel is kapcsolatba hozható, hogy a Reuters beszámolója alapján már évekkel ezelőtt Oroszország betiltotta a Soros György fedezeti alap milliárdos és filantróp által alapított demokráciapárti jótékonysági szervezetet, mondván, hogy az veszélyt jelent mind az állambiztonságra, mind az orosz alkotmányra.

- fogalmaztak a közleményben. Ez ugyan nem részletezte, de a magyar származású Soros már a 2010-es évek közepén sürgette a Nyugatot, hogy növelje az Ukrajnának nyújtott támogatást, és felvázolta egy 50 milliárd dolláros finanszírozási csomag lépéseit, amelyet szerinte az egyre agresszívabb Oroszországgal szembeni bástyának kell tekinteni.

PestiSracok facebook image

Mára bizonyítást nyert, hogy Soros György ukrajnai NGO-inak ügyvezetői 2014-ben közreműködhettek Ukrajna oroszbarát – Porosenko előtti – kormányának eltávolításában, és kiszivárgott dokumentumok alapján ezt próbálhatták például titkos megbeszéléseken elősegíteni a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) és Soros ukrajnai szervezete, a Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány (IRF) vezetőinek a találkozóin. Ezeken részt vett még az amerikai fejlesztési kormányügynökség (USAID) helyi igazgatója, az amerikai nagykövet és több ukrán kormánytag (például a külügy- és igazságügyi miniszter) is.

A kezdeti gyarmatosító lépések

Egy nemrég előkerült 2004-es interjúban Soros György őszintén elismeri, hogy milliárdokat költött olyan kormányok megbuktatására, amelyek nem tetszenek neki, de ugyanebben az interjúban beszélt Ukrajnáról is. Az interjú nyomán elindultunk és megnéztük, hogy hol állnak most Soros ukrán befektetései. Meglepő adatokat találunk.

A háború ellenére önti a pénzt Ukrajnába. Mivel ott most zajlik a privatizáció, ezért olcsón jut hozzá vállatokhoz, a háború miatt leértékelődött ingatlanokat is nagytételben vásárol. Feltehetően aprópénzért.

De természetesen Sorosé a legnagyobb elérésű politikai ukrán lap, és a legnagyobb példányszámú gazdasági magazin is. Soros, amikor arról beszél, hogy Ukrajnát minden áron meg kell menteni, akkor nem önzetlenségből teszi, hanem gazdasági érdekből. Soros György 2004-ben interjút adott a „szólás szabadságacímű műsorban Friderikusz Sándornak.

Milyen érdekeltségei is vannak Sorosnak Ukrajnában?

Mielőtt Ukrajna függetlenné vált volna Oroszországtól egy alapítványt hozott létre Soros Nemzetközi Reneszánsz Alapítvány néven. Ez az alapítvány az idei éviig összesen 365 millió dollárt fektetett be az országba, és saját bevallásuk szerint leginkább a civil társadalmat erősítették. De természetesen ezen felül az összes, itthonról már jól ismert Soros szervezt is megtalálható Ukrajnában (például az Amnesty International Ukraine), amelyek szintén kötődnek pénzügyileg Soroshoz. Viszont mi most nem a civil szervezeteket néztük meg, hanem azokat az ukrán gazdasági, pénzügyi társaságokat, amelyekbe Soros pénzt fektetett, és amelyektől busás hasznot remélt.

2015-ben a Soros által létrehozott Ukrán Újjáépítési Alap megvásárolta a legjelentősebb ukrán informatikai céget, a Ciklum holdingot. A cég mind a mai napig működik, és meglepő módon már nem Ukrajnában, hanem az Egyesült királyságban.

A Közép-európai Egyetem (Central European University, CEU) által közreadott képen az intézmény alapítója és tiszteletbeli elnöke, Soros György üzletember beszédet mond az egyetem bécsi campusának megnyitóján 2019. november 15-én. MTI/CEU/Végel Dániel

De ugyanebben az évben érdekes módon Soros azt is kijelentette, hogy kész egymilliárd dollárt befektetni Ukrajnában, ha a nyugati országok segítik az ottani magánbefektetéseket, és mielőbb támogatást biztosítanak Ukrajna védelmi iparának. Ez azért lényeges pont, mert Soros érezhette már 2015-ben, hogy egyre durvul a viszony Ukrajna és Oroszország között és szerette volna ha Ukrajnát minél inkább felfegyverzik, elrettentve Oroszországot egy esetleges támadástól. Így nagyobb biztonságot remélt a befektetéseinek.

De a 2015-ös év mozgalmas volt Soros számára, és akkor dönthette el, hogy hosszútávra is megveti a lábát Ukrajnában, hiszen ebben az évben vásárolta meg a Dragon Capital New Ukraine Fund (DCNUF) nevű magántőkelapot, amely nem más mint a Soros Alapkezelő (Soros Fund Management LLC)által kezelt magánbefektetési alap, amely kizárólag Soros család ügyfeleinek a pénzét kezeli. Magyarul ez Soros családi vállalkozása.

Fontos megjegyezni, hogy a dátum az nem véletlen, hiszen 2014-ben zajlott le az Euromajdan, amelynek következtében úgynevezett „nyugatbarát” vezetése lett Ukrajnának. Tehát, amikor Soros György azt mondja, hogy Európának és Amerikának a végsőkig ki kell tartania Ukrajna mellett, akkor sok esetben minden bizonnyal a befektetéseire is gondol, hiszen az orosz invázió miatt azok veszélybe kerültek. A Dragon Capital a 2022-es orosz invázióig szépen termelte a pénzt Sorosnak.

Soros György Fotó: AFP/Fabrice Coffrini

De Soros a háború miatt leértékelődött ukrán ingatlanpiacon is nagyot kaszált az elmúlt években. A már említett családi befektetési alap, a Dragon Capital 2023-ban ukrán kereskedelmi ingatlanokat vásárolt 10 millió dollár értékben. A cég közleménye szerint 2024-ben is hasonló léptékű portfólióbővítést terveznek. A Dragon Capital Ukrajnában 28 kereskedelmi ingatlant kezel, köztük 12 üzletközpontot, hat kiskereskedelmi ingatlant és 10 logisztikai komplexumot, összesen 647 000 négyzetméteren. A szervezet vezetője egy kijevi lapnak úgy nyilatkozott, hogy most nem tervezzük a portfóliónk tárgyainak eladását. Éppen ellenkezőleg, vonzó lehetőségeket keresünk a privatizációban. Folyamatosan fektetünk be ingatlanainkba.”

A Dragon Capital azonban nemcsak a privatizáción és a háború nyerészkedik, hanem a médiában is egyre nagyobb befektetéseket eszközöl. Például megvásárolták a Finance.uaés a Minfin.com.ua üzleti tematikájú újságokat. A rossz nyelvek szerint Soros ukrán médiaportfóliója torzító hatással lehet a piacra, hiszen a gazdasági lapok jó lehetőséget teremtenek a pénzpiacok befolyásolására. Szintén Soros befektetési alapjáé lett az egyik legnagyobb ukrán lap, a Ukrainska Pravda ukrán online újság, amelyet 2021-ben adott el Olena Prytula tulajdonos. Magyarul ez azt jelenti, hogy Soros kezében van a két legfontosabb gazdasági szaklap és a legnagyobb elérésű ukrán közéleti lap is.

Forrás: Tűzfalcsoport; Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.