Fizetési felszólítást kapott Magyarország, 200 millió eurót követel tőlünk az Európai Bizottság
Magyarország 78 milliárd forintos fizetési felszólítást kapott Brüsszelből, a kormánynak 45 napon belül ki kell fizetnie a menekültügyi pénzbírságot. Az EU Bírósága azért arra kötelezi a kormányt, hogy bírságot fizessen, mert szerintük a határvédelemmel kapcsolatban kötelezettségszegést követtünk el.
Magyarországnak végre kell hajtania az EU Bíróságának ítéletét, és 45 napon belül ki kell fizetnie a menekültügyi pénzbírságot – írja a kormánynak címzett friss levelében az Európai Bizottság, amit a Népszava szerzett meg. Christian Wigand szóvivő közlése szerint az Európai Bizottság július 16-án levelet és fizetési felszólítást küldött a magyar kormánynak. A testület egyrészt azt szeretné tudni, hogy a kormány hogyan kíván megfelelni a június 13-án, illetve 2020. december 17-én hozott európai bírósági ítéleteknek, másrészt 45 napos határidőt szab egy 200 millió eurós bírság kifizetésére. Az ország teljes jelenlegi tartozása több mint 240 millió euró, amely naponta 1 millióval emelkedik.
A lap szerint a levél egyelőre a befizetésére szólítja fel a magyarországi hatóságokat. Ha ezt elmulasztják, akkor az Európai Bizottság újabb felszólítást küld, ugyanakkor már csak 15 napot adva a teljesítésre. Ha a pénz nem érkezik meg, akkor a testület megkezdi a kamatokkal növelt összeg fokozatos behajtását a magyar költségvetésből.
A tagállamok helyett Magyarország fizeti meg annak az árát, hogy az Európai Unión belül ne legyen szükség határvédelemre
– nyilatkozta korábban az üggyel kapcsolatban az Indexnek Varga Mihály. A pénzügyminiszter részletesen kifejtette; nem adják fel és továbbra is azt szorgalmazzák, hogy Brüsszel vegye napirendre a határvédelem szempontjából felmerülő magyar költségeket, amelyek nagyjából kéthavi nyugdíjkiadásban mérhető szintre emelkedtek.
Mint a költségvetésért felelős miniszter, korábban Johannes Hahn uniós biztoshoz fordultam, kérve, hogy az Európai Unió vállaljon nagyobb részt a megnövekedett teherből. Tavaly év végén küldtem egy levelet biztos úrnak, aki akkor pozitívan reagált. A levélváltások után meghívtam a határra, és azt elfogadta. Leegyeztettük, hogy az első félévben sort kerítünk a látogatásra. Most ehhez képest egy folyamatos visszakozást láthatunk tőle”
– fogalmazott a lapnak Varga Mihály.
Varga Mihály kiemelte, Johannes Hahnnak – leköszönő biztosként – volt olyan felvetése, hogy inkább a magyar EU-elnökség prioritásairól szeretne tárgyalni. A Pénzügyminisztérium azonban erre válaszul jelezte neki, hogy az uniós elnökségünk apropója lehet a tárgyalás alapja, de Magyarország fontos témái között a versenyképességen, a demográfiai kérdéseken túl az illegális migráció megfékezése is megtalálható.
Erre az uniós biztos úr végül jelezte, lemondja a találkozót. Világos helyzetet teremtettünk, amellyel a biztos úr már nem kívánt szembesülni, az utolsó pillanatban elfordult egy Magyarország számára súlyos probléma megoldásától
– mondta az Indexnek Varga Mihály. Összehasonlításként: a magyar határvédelmi kiadások összege kétszerese annak, mint amit egy év alatt családi adó- és járulékkedvezményre fordít az állam (370 milliárd forint), vagy más példával élve, közel kéthavi nyugdíjkiadást fedezne. Pedig a schengeni övezethez történő csatlakozás következtében Magyarországnak a külső határok védelme egyszerűen – az uniós szerződések szerint – a kötelessége.
A pénzügyminiszter szerint a helyzet nemcsak igazságtalan, de komoly teher is a magyar államháztartásnak, ugyanakkor az uniós költségvetés méretéhez viszonyítva a határvédelmi kiadások elenyészőek: csak az idei évre 67 ezer milliárd forint az uniós költségvetés kiadási főösszege. Az Európai Bizottság a magyar határvédelmi kiadások több mint felét költötte találkozókra és konferenciákra 2015 óta (955 millió euró/375 milliárd forint), de az Európai Parlament is hasonló nagyságrendben költött utazásra és költőpénzre (740 millió euró/290 milliárd forint) ugyanezen időszak alatt.
(Index / Kiemelt kép: MTI/EPA/Ronald Wittek)
