A mentelmi joga mögé bújó Magyar Péter eltulajdonított egy telefont, mások ilyen ügyért a börtönben végezték, ő szabadlábon van
A rablás bűncselekményét – amelyet a büntető törvénykönyv kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni – követhette el a Metropol által megkérdezett szakértők szerint Magyar Péter, mikor a botrányosra sikeredett bulija után erőszakosan elvette egy őt kamerázó személy telefonját, majd a Dunába hajította azt. Hasonló bűncselekményekről napi szinten lehet olvasni, általában miután már megtörtént az őrizetbe vétel. Magyar esetében azonban egyelőre semmilyen eljárás nem indult. Ráadásul a Tisza Párt alelnöke nemrég bejelentette, hogy felveszi az EP-mandátumát, az Európai Parlament képviselői ellen pedig nem indítható vizsgálat vagy jogi eljárás. Így amíg másokat egy telefon eltulajdonításáért börtönbe zártak, addig Magyar a mentelmi joga mögé bújva megúszhatja a felelősségrevonást.
Aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot (…) alkalmaz (…), az rablás bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
– áll a btk.-ban. A lap felidézi, azt, hogy Magyar Péter erőszakkal tulajdonította el a nagy értékű mobiltelefont, maga a politikus sem tagadta. Ráadásul az erőszak alkalmazását több szemtanú bizonyítja. Az egybehangzó vallomások szerint Magyar nemcsak megütötte a telefon tulajdonosát, de a tulajdonát képező készüléket szintén erőszak alkalmazásával kicsavarta, kitépte a kezéből. Így tehát a büntetőtényállás minden eleme megvalósult.
A rablást erőszakkal elkövető bűnözőkkel szemben a kialakult joggyakorlat szerint többnyire a lehető legszigorúbban szoktak eljárni a magyar bíróságok.
A Metropol által megkérdezett jogi szakértők szerint az erőszak megvalósulásához nincs szükség feltétlenül tényleges fizikai erőszakra, rablás már az is, ha szimplán megfenyegetik az elrabolt tárgy tulajdonosát. Ha a fenyegetést követően egyetlen dolgot is elvesznek a sértettől, a rablás megvalósul. Ha megütik a sértettet, ha fizikai erőszakot alkalmaznak vele szemben, az már súlyosbító tényező. Márpedig Magyar Péter esetében szemtanúk állítása és saját nyilatkozatai szerint is megvalósult a fizikai erőszak, nemcsak szóbeli fenyegetésről volt szó! Magyar Péter nemcsak megütötte a telefon tulajdonosát, de erőszakkal, a kezéből kitépve tulajdonította el a telefont. Amit egyértelműen magához vett, beletette a zsebébe és kivitte a szórakozóhelyről.
Ráadásul ezután meg is rongálta más tulajdonát, hiszen, és ezt is több szemtanú ugyancsak egybehangzóan állítja, a készüléket a Lánchíd mellett a rakpartról bedobta a Dunába. Szinte naponta olvashatunk híreket hasonló bűncselekményekről, ahol egy ittasan erőszakoskodó személy kirabol valakit. Más esetben ez súlyos büntetőjogi következményekkel jár, Magyar viszont az előzetes helyett Portugáliában heveri ki a kampány fáradalmait.
A mentelmi joga mögé bújhat Magyar Péter
Mint ismert, Magyar Péter 2024. június 18-án jelentette be, hogy felveszi az európai parlamenti mandátumát és képviselőként beül az EP-be. Bejelentése előtt döntött úgy az Európai Néppárt képviselőcsoportja, hogy a Tisza Párt hét képviselőjét, köztük Magyar Pétert, a párt alelnökét is felveszik soraikba.
A belvárosi szórakozóhelyen történt incidens kapcsán felmerül, hogy egy európai parlamenti képviselő ellen egyáltalán indítható-e eljárás. Amint pedig az Index rávilágít, az uniós jog 1965 óta ismeri a mentelmi jog intézményét, miszerint az Európai Parlament képviselői ellen nem indítható vizsgálat, jogi eljárás, valamint nem vehetők őrizetbe feladataik ellátása során kifejtett véleményük vagy leadott szavazataik miatt.
Az EP-képviselők mentelmi joga elsősorban a parlamentet mint demokratikusan megválasztott intézményt védi. A mentelmi jog teszi lehetővé, hogy a parlament megőrizze kollektív, külső nyomásoktól mentes függetlenségét, biztosítani tudja a szólásszabadság érvényesülését, illetve a képviselői mandátummal járó kötelezettségek teljesítését.
Forrás: Metropol, Fotó: Hatlaczki Balázs/PS
