Lomnici Zoltán: a szuverenitásunk védelme nem merülhet ki csupán az alkotmányos védelemben
A szuverenitásunk védelme nem merülhet ki csupán az alkotmányos védelemben, azt széles körben, például a gazdaságra is ki kell terjeszteni, így Orbán Viktor bejelentette, hogy a 2025-ös költségvetés függvényében átfogó kkv-stratégia jöhet, ennek megfelelően a családokat is meg kell erősíteni, támogatni kell őket, és nagy hangsúlyt kell fektetni a jövő nemzedékére, hiszen nemzeti alapon, bátor, fiatal harcosokra van szükségünk. Minderről ifj. Lomnici Zoltán beszélt az Origónak a kormányfői tusnádfürdői beszédét értékelve.
A Századvég tudományos igazgatója szerint e célból a gyermekek után járó adókedvezményeket meg kell duplázni, a demográfiai hanyatlást meg kell állítani (hiszen nem lehet migrációval pótolni a népességet), és belátható időn belül a támogatásokat ki kell terjeszteni a magyarok lakta területekre, az országhatáron kívül is.
A kijelölt célok tehát mind a nemzetünk megmaradását és prosperitásának előmozdítására valamint a magyarság és hazánk szuverenitásának erősítését szolgálják
– tette hozzá. Ifj. Lomnici Zoltán részletesen beszélt a miniszterelnök békemissziójának történelmi jelentőségéről is az Origónak. Kiemelte: a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor a Kárpát-medence nagyszabású szellemi műhelye, amelynek részeként a miniszterelnök tusványosi beszédeit minden esztendőben nagy várakozás előzi meg.
Ennek fő oka, hogy programalkotó, hosszú távú nemzetstratégiáit felvázoló beszédek a liberálisok legmélyebb félelmeit, a progresszívek legnagyobb tévedéseit és mindezek legmegfelelőbb és leghatékonyabb konzervatív-kereszténydemokrata alternatívát is fel szokták vázolni. Ez idén sem volt másképp, azzal, hogy a közpolitikai prioritásoknak megfelelően a hangsúly inkább a nemzetközi színtéren és hazánk abban elfoglalt helyzetén volt, azokról az esszenciális politikai kérdésekről szólt a beszéd számos eleme, amelyeknek elsősorban nem rövid, hanem közép és hosszú távon van jelentőségük.
A közéleti vitákban mostanság rendre előkerülnek az innováció, az adaptációs képesség javítása és a megújulási képességre való hajlam a poltikai közösségek, így a kormánypártok tekintetében is. Ezen kihívásokra adott válaszként szolgál hagyományosan a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen elhangzó miniszterelnöki beszéd, amely például a többi EU-s vezetőhöz képest unikális jelleggel nyújt egy átfogó képet egy uniós kormányfő részéről az említett szempontokra adható megfelelő és hatékony válaszokat illetően
– húzta alá. A nyitó gondolatok között megjelent a tavalyi méltán elhíresült diplomáciai demarsra történő visszatekintés, amelynek részeként még „sorvezetőt” kapott a magyar kormány a román külügyi vezetéstől, hogy miről beszéljen és miről nem. Idén ezzel szemben a miniszterelnöki beszámoló alapján új szelek fújnak, haladunk a „gyönyörű barátság” felé a magyar–román viszonyrendszerben, amely természetesen nem csupán az erdélyi magyarság számára figyelemreméltó körülmény. Ebben meghatározó szerepet játszik a magyar kormányfő személye, aki hozzáállása és elszántsága révén, mint az már az elmúlt években is bebizonyosodott, alkalmas a régóta meglevő, adott esetben kijegecesedettnek tűnő, szomszédos államokkal szemben fennállt vagy fennálló feszültségek enyhítésére, sőt meghaladására is – tette hozzá ifj. Lomnici Zoltán.
Románia hazánk egyik legfontosabb gazdasági partnere, és a kereskedelmi, sőt energetikai kapcsolatok további erősödését vetíti előre, hogy tárgyalt Orbán Viktor Marcel Ciolacu román miniszterelnökkel Románia schengeni csatlakozásáról, illetve egy közös nagysebességű vasútvonalról. Ami a regionális keretek további szempontjait illeti, Orbán szerint nem Magyarország vesztette el a V4-et, hanem a lengyelek »léptek ki« onnan: a kormányfő újszerű megközelítése szerint a lengyelek a legszemforgatóbb politikát csinálják egész Európában – áttételesen ma is kereskednek az oroszokkal, miközben bennünket támadnak –, mindeközben az amerikaiak pedig Lengyelországot akarják megtenni Európa amerikai központjává. Megjegyzendő, hogy a magyar és a lengyel kormány között jelenleg egy minden bizonnyal átmeneti, de annál látványosabb szakadék tátong, hiszen a lengyel kormányfő egy hungarofób brüsszelita, a hazánkat legtöbbször támadó politikusok egyike, továbbá a magyar kormány a jogállamiság talaján helyezkedik el, míg Lengyelországban a választásokat követő hónapokban olyan cselekményeknek lehettünk szemtanúi, amik sehogy sem egyeztethetők össze a demokrácia alapelveivel
– foglalta össze a Századvég tudományos igazgatója. A fentiek ellenére, Magyarország továbbra is a lengyelek barátja, a magyar kormány pedig fontosnak tartja a V4-ek együttműködését – mind gazdasági, mind politikai síkon. Hazánk kész bárkivel szövetségre lépni az EU-ban, aki tiszteletben tartja szuverenitásunkat, illetve partnerként tekint ránk – olvasható az interjúban. Orbán Viktor a célok kijelölése tekintetében az elmúlt hetek békemissziójának globális vetületén túl tusnádfürdői beszédében lokális szinten is felvázolta a magyar irányt. Soros, rotációs elnökeként az Uniónak hazánkra kiemelt figyelem irányul nemzetközi szinten is, így lehetőségünk nyílik szélesebb körben és változatosabb eszközökkel is rámutatni a szuverenista, hazafias gondolkodás jelentőségére napjaink kihívásokkal teli világában – emelte ki.
A szakértő hozzátette: Orbán Viktortól az EU soros elnökségének idején azt várhatjuk, hogy »újra naggyá teszi Európát«, ahogy a szlogen is tartja: MEGA – Make Europe Great Again. Van min javítani, hiszen az USA GDP-je 2012-ben 16,2 billió dollár volt, az EU GDP-je 17,3 billió dollár, ezzel szemben 2022-ben az USA esetében ez 25,4 billió dollár, míg az EU-ban 16,8 billió dollár. Európa (ismételt) naggyá tételéhez az alábbiakra lesz mindenképp szükség, amin Orbán Viktor, szemmel láthatóan, dolgozik: gazdasági erősödés, belső megújulás, részvétel a nemzetközi gazdaságban és politikában.
A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a szuverenitásunk védelme nem merülhet ki csupán az alkotmányos védelemben, azt széles körben például a gazdaságra is ki kell terjeszteni, így Orbán Viktor bejelentette, hogy a 2025-ös költségvetés függvényében átfogó kkv-stratégia jöhet. Hazánk szerves részét képezik a falvak, így a magyar falurendszert meg kell tartanunk, városi szintű szolgáltatásokat kell nyújtani, amiben a városoknak is szolidaritást kell vállalniuk.
Ennek megfelelően a családokat is meg kell erősíteni, támogatni kell őket, és nagy hangsúlyt kell fektetni a jövő nemzedékére, hiszen nemzeti alapon, bátor, fiatal harcosokra van szükségünk. E célból a gyermekek után járó adókedvezményeket meg kell duplázni, a demográfiai hanyatlást meg kell állítani (hiszen nem lehet migrációval pótolni a népességet), és belátható időn belül a támogatásokat ki kell terjeszteni a magyarok lakta területekre, az országhatáron kívül is. A kijelölt célok tehát mind a nemzetünk megmaradását és prosperitásának előmozdítására valamint a magyarság és hazánk szuverenitásának erősítését szolgálják.
A demográfiai kihívásokra adott válaszként a kormányfő hangsúlyozta a családpolitika fontosságát, beleértve a gyermekek után járó adókedvezmények növelését. Ezen túlmenően a gazdasági stratégiában a nemzeti bajnokok és a magyar kisvállalkozások támogatásának szükségességéről beszélt
– hangsúlyozta ifj. Lomnici Zoltán. Nemzetközi szinten is közismert tény, hogy a magyar miniszterelnök nyíltan támogatja Donald Trumpot, mint ahogyan az is, hogy ez a támogatás kölcsönös. Az elmúlt évtizedekben nem volt arra precedens, hogy egy jelölő gyűlésen az Egyesült Államok két nagy pártjának bármelyik listavezetője ilyen nyíltan kiállt volna egy magyar vezető mellett – egyedüliként az európai politikusok közül – mint Donald Trump Orbán Viktor mellett – tette hozzá.
A tudományos igazgató az interjúban beszélt a miniszterelnök békemissziójáról is. A Hszi Csin-pinggel folytatott pekingi tárgyalásán a kínai béketerv is napirendre került. A kínai béketerv többek között a szuverenitás tiszteletben tartását, a hidegháborús mentalitás felhagyását, a tárgyalóasztalhoz való visszatérést és a nemzetközi szankciók feloldását javasolja. Fontos kiemelni, hogy Jaroslav Bzoch, cseh európai parlamenti (EP) képviselő szerint Orbán Viktor jelenleg az egyetlen európai politikus, aki képes mind Volodimir Zelenszkijjel, mind Vlagyimir Putyinnal tárgyalni. Ahogy a miniszterelnök azt aláhúzta, a magyar békemisszió keresztény kötelesség.
Azonban nemcsak vallási alapú mandátumunk van erre, hanem jogi, ugyanis az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 3. cikk (1) bekezdése szerint az unió célja a béke, az általa vallott értékek és népei jólétének előmozdítása. Ami abszurd, hogy ezt épp Brüsszel veszi semmibe, bár az elmúlt években nem nevezhető egyedi esetnek, hogy a bürokraták a saját (jog)szabályaikkal mennek szembe politikai céljaik elérése végett. A kormányfő rámutatott, hogy a békemisszó óta megfigyelhető egyfajta nyitás, „erjedés”, hiszen Zelenszkij egyeztetett a békepárti Trumppal, és tárgyalt egymással a svájci és az orosz külügyminiszter. Orbán Viktor hangsúlyozta, a jelenleg látható világrendszerváltásban hazánknak a béke pártján, Kelet és Nyugat között kell pozícionálnia magát – írja az Origó.
Forrás: Origo; Fotó: Képernyőkép
