Pesti Srácok

Már a hivatalos oldalakról is törölték az olimpia botrányos megnyitójáról készült videókat

Már a hivatalos oldalakról is törölték az olimpia botrányos megnyitójáról készült videókat

Nagy visszhangot váltott ki a botrányos, draq show-ra és Pride-ra hajazó párizsi olimpiai megnyitó, így a ceremóniáról készült videókat levették a hivatalos olimpiai oldalakról. Rendkívül sok ember, szervezet és médium fejezte ki nemtetszését a drag queenek, a latexruhás kisnövésűek, a woke előtérbe helyezése és a különböző bakik miatt, de sokaknak még az esővel is bajuk volt - elékeztet az Index.

A párizsi, 2024-es megnyitóünnepség hivatalos videóját a jelek szerint törölték az olimpia fiókjából, mivel a nézők reakciói egyre durvábbak lettek. A közösségi média felhasználói megosztottak egy képernyőmentést a szervezet felvételéről, amelyen egy üres képernyő látható „ez a videó nem elérhető” felirattal – vette észre a Daily Mail.

Eközben a műsor a YouTube-csatornájukon sem elérhető már – annak ellenére, hogy a játékokról az ünnepség előtt és után is volt közvetítés. Ezzel szemben a 2012-es londoni, a 2016-os riói, a 2022-es pekingi és az 1998-as naganói ünnepségek teljes hosszúságú változatai is elérhetők a mai napig. A párizsi eseményt a „valaha volt legrosszabbnak” nevezték, és visszatetszést váltott ki, hogy az eseményt szörnyű időjárás közepette rendezték meg.

A francia értékekről – szabadság, testvériség és egyenlőség – elnevezett különböző művészi tablók közül az utolsó vacsora stílusú „festivité” – azaz buli – előadás váltotta ki a legnagyobb vitát. A vendéglátó nemzet modelljeivel, táncosokkal, divatikonokkal és drag queenekkel kiegészített előadás a fővárosi folyó felett átívelő hídon zajlott egy asztal körül, amely egyben kifutóként is funkcionált, amelyen az ország legígéretesebb fiatal divattervezői mutatták be ruhakölteményeiket. Mások azonban kevésbé voltak elragadtatva, és azzal vádolták a szervezőket, hogy az utolsó vacsora – Leonardo da Vinci festménye, amely Jézus utolsó vacsoráját ábrázolja a tanítványaival – „woke” paródiáját alkották meg. Az ünnepélyes megnyitót több baklövés is tarkította, többek között az országnevekkel kapcsolatos problémák és a véletlenül fejjel lefelé felhúzott olimpiai zászló.

A Tesla és a SpaceX tulajdonosa, Elon Musk az X-en azt írta, hogy az előadás „rendkívül tiszteletlen volt a keresztényekkel szemben”.

Az eseményre reagálva az amerikai Robert Barron katolikus püspök egy videót tett közzé az interneten, és azt mondta:

A műsor későbbi részében az est legbizarrabb pillanata egy óriási tál volt, amelyet hamis gyümölcsökkel és más ételekkel díszítettek – és egy kisnövésű ember pihent közöttük. A férfi, aki egy szűk, kék, testhezálló ruhát viselt, amely nem sok mindent hagyott a képzeletre, a bor, az ünnepek és a színház görög istenének, Dionüszosznak volt öltözve, akiről később kiderült, hogy Phillippe Katerine francia színész és énekes.

A nézők a szakadó eső miatt rossz hangzásról számoltak be, sőt az interneten azzal viccelődtek, hogy a szervezőknek „meg kellene állítaniuk a hajókat”. Az online rajongók nem voltak elragadtatva a show egyedi megközelítése miatt, egyikük a következőket írta: „Sajnálom, de ez a legrosszabb olimpiai megnyitóünnepség, amit valaha láttam. Több százezer néző figyelte, ahogy 6800, műanyag poncsókba burkolózott sportoló próbálta fenntartani a hangulatot, miközben egy 85 csónakból álló hatalmas flottában haladtak lefelé a Szajnán. Lady Gaga és a körülbelül 3 ezer táncos, akrobata és színész előadásait alig lehetett hallani az eső miatt, a nézők pedig „az olimpiai megnyitóünnepséget a legrosszabbnak tartották, amit valaha is láttak”.

A brit és a külföldi sajtó vegyes fogadtatásban részesítette a ceremóniát. A The New York Times megvetően „felduzzasztott televíziós látványosságnak” nevezte, a New York Post pedig „unalmasnak, átgondolatlannak és szaggatottnak”.

Még Franciaországban is visszafogott volt a fogadtatás, a Le Figaro szerint a műsor „nagyszerű volt, de némelyik eleme túl lett tolva”. Az országnevekkel kapcsolatos baklövések, az olimpiai zászló fordított felhúzása és bizarr a jelenetek, amelyekben a fej nélküli Marie Antoinette énekelt, színesítették a péntek esti műsort, de sokan jobban örültek volna egy unalmasabb, de hagyományosabb show-nak.

Egy alkalommal, amikor a sportolókkal teli hajók hosszú sora haladt lefelé a Szajnán, egy kínos pillanatban a bemondók Dél-Koreát Észak-Koreának nevezték. A NOB a hivatalos koreai nyelvű X-fiókján közzétett bejegyzésben közölte, hogy elnézést kérnek a dél-koreai csapat bemutatásakor történt hibáért a megnyitóünnepség közvetítése során.

(Index / Kiemelt kép: X)

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.