Pesti Srácok

Vége a színjátéknak: Magyar Péter lett a Tisza Párt elnöke

Vége a színjátéknak: Magyar Péter lett a Tisza Párt elnöke

A mai napon a Tisza Párt tisztújító közgyűlése a párt elnökévé választotta Magyar Pétert– jelentette be közösségi oldalán a párt EP-képviselője. Mint írta, az alelnök társai Radnai Márk, a párt operatív vezetője és Tarr Zoltán, az európai parlamenti delegációnk vezetője lesznek.

Magyar Péter hozzátette, hogy a párt eddigi elnöke, Szabó Attila a jövőben tiszteletbeli, alapító elnök lesz.

– fejezte be posztját a Tisza Párt új elnöke. Magyar Péter által említett Radnai Márk pontosan ugyanaz a Radnai Márk, aki 2015-ben színházi rendezőként azt találta üzenni az Élet és Irodalom színikritikusának, hogy „Ha még egyszer meglátlak bármelyik előadásom közelében<,>egyesével töröm el minden ujjad. Bezony. Szép nyarat! Menj jó messzire!”. S aki szintén 2015-ben Csendes-Erdei Emesét, a Magyar Narancs és Librarius egyik munkatársát fenyegette meg: a nővel szemben a kezének eltörését helyezte kilátásba, ha merészelné leközölni a vele készült interjút.

PestiSracok facebook image

Radnai Márk egyébként Radnai Tamás jobbikos volt kommunikációs igazgató fia.

A „viccnek is rossz”-ból elindulva valahogy mégis politikus lett

Mint ismert, Magyar 2024 februárjában bement a Partizánba, ahol különböző "atombombákról" beszélt, amelyektől Rogán Antal bepakolja a bőröndjét és keres egy országot, ahonnan nincs kiadatás, a kormány pedig lemond, mert miután nyilvánosságra hozza Magyar Péter, ami a birtokában van, „mást nem tehet”. Persze akkor elméletileg még szó sem volt politikai karrierről, a műsorvezető kérdésére, hogy Magyar tervez-e politikai pályára lépni, a válasz az volt, hogy

Forrás: MTI; Fotó: PS/Hatlaczki Balázs

Ajánljuk még

Vérrel írt üzenet, fegyverarzenál, eltévedt lövedék – Fokozódik a feszültség a déli határnál

Exkluzív 2023 szeptember 5.
Tovább súlyosbodott a helyzet a déli határunk szerb oldalán azóta, hogy Az Akta bemutatta a terrorista embercsempész bandák táborait, akiknek az egymással folytatott háborúja a helyi magyarok életét veszélyezteti. Ahogy riportunkban bemutattuk, afgán és észak- afrikai terrorista csoportok tanyáznak a Szabadka környéki erdőkben, sorozatlövő, gránátvető fegyverekkel és gránátokkal ellátva, és most már naponta vannak tűzharcok, lőnek és robbantanak, gyakran a lakóházak közelében. Ezek a bandák szervezik a napi több száz, Zágrábból a Délvidékre érkező illegális migráns továbbjuttatását. Az elmúlt napokban fokozódott az amúgy is tarthatatlan helyzet. A lövöldözések maradványait, lőszerhüvelyeket néhány tíz méterre a határtól százával találni – már a határon lőnek, miközben 300–400 fős csoportok invázióját irányítják neki a kerítésnek. És már nem létráznak: végigvágják a kerítést, azon tuszkolják át az embereket az akciót fegyveresekkel fedező embercsempészek. A PestiSrácok.hu számos exkluzív felvételt kapott a terroristákról és a felkutatásukra irányuló akciókról. Megtaláltuk a TikTokon az embercsempész bandák egymásnak szóló hadüzeneteit, különböző üzenetekkel ellátott videóit. Ezek a felvételek is jól mutatják, hogy elit terrorista csoportok háborúja dúl az embercsempész piacért, illetve területekért. A BIRN balkáni oknyomozó portálnak pedig a csoportok vezetőit is sikerült beazonosítania, és belső informátoraik által a területfelosztási harcok eseményeit is feltérképezték. Hat hónapon át tartó kutató-elemző munkájukból az is kiderül, hogy a marokkói és afgán bandák háborújához főleg Koszovóból albán bűnözői körök biztosítják a fegyvereket, méghozzá igencsak borsos áron.

A Közel-Kelet következő időzített bombája: a kurdok

Exkluzív 2016 július 22.
A Közel-Keleten gyakran összefolyik a külpolitika és a belpolitika, a vallási, etnikai és persze gazdasági érdekek mentén kitörő konfliktusokban sokszor követhetetlen, hogy ki kivel van és miért. Ebben az örök háborús térségben a híradásokat napok óta uraló Törökország az egyik legerősebb játékos. Most a puccs a húzótéma, ám Erdoğan elnök külföldön és belföldön egyaránt olyan aktív politikát folytat, hogy mindig történik valami az országával. Van azonban valami, amin mindig megakad a törökök szeme, bármelyik közel-keleti szomszédjuk felé néznek: a kurdok. A török-szír-iraki-iráni határvidéken élő 30-40 milliós lélekszámú népnek nincs saját állama, ez pedig olyan feszültségeket szül folyamatosan, hogy akár ők lehetnek a jövőbeli híradók főszereplői.