Pesti Srácok

Zöld hidrogént előállító berendezést fejleszt az Szegedi Tudományegyetem és a Ganzair

Zöld hidrogént előállító berendezést fejleszt az Szegedi Tudományegyetem és a Ganzair

Sorozatgyártásra alkalmas, 1 MW teljesítményű zöld hidrogént előállító vízelektrolizáló berendezést fejleszt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Ganzair Kompresszortechnika Kft. egy uniós támogatással megvalósuló, 1,246 milliárd forint költségvetésű projekt keretében - tudatta a vállalkozás.

Közleményük szerint az ioncserélő membránnal (PEM) működő vízelektrolizáló berendezések működési elve évtizedek óta ismert. Kis méretű berendezések régóta kereskedelmi forgalomban vannak, a megawattos tartományban működő rendszerek az elmúlt évtizedben jelentek meg, szinte kizárólag egyedi fejlesztésű projektekben. Az ilyen nagyobb teljesítményű rendszereket főként eredetileg más, illetve univerzális célra előgyártott részegységekből állították össze, így hatékonyságuk elmarad az optimálistól, építési folyamatuk lassú és drága, módosításuk nehézkes.

Az SZTE és a Ganzair Kft. a 800 millió forint támogatással megvalósuló, két évig tartó projektjében olyan berendezést fejlesztenek, amely a közeljövőben jelentkező hidrogénigényre nyújt technológiai megoldást, új távlatot nyit a hazai és az exportpiacokon az energiatárolási fejlesztéseknek, előmozdítja az ipari és közlekedés dekarbonizációját. Tájékoztatásuk szerint az SZTE-n az utóbbi évtized elektrokémiai kutatásainak fókusza folyamatosan tolódott az elektrolízis technológiák gyakorlati alkalmazása irányába. Ez elvezetett a méretnövelés igényéhez, olyan elektrolizáló rendszerek létrehozásához, melyek gazdaságosan üzemeltethetők. Ebben a folyamatban fontos lépés volt a szegedi Science Parkban telepített rendszer.

A sorozatgyártásban készülő elektrolizáló berendezésre piaci igény várható a fém- és vegyiparban, a zöld hidrogén üzemanyagként szolgálhat a hosszú tengelytávú járművek, a kamionok és targoncák számára, energiatároló közegként szolgálhat a naperőművek, napelemparkok esetében.

PestiSracok facebook image

A nagy múltú Ganz gyárak tradícióinak egyik folytatójaként 1990-ben alapított kiskunhalasi székhelyű Ganzair Kompresszortechnika Kft. a magyar légtechnikai piac vezető szereplője. A vállalkozás kompresszorokat és sűrítettlevegő-kezelő berendezéseket gyárt, és komplett rendszereket is szállít ügyfeleinek, készít kompresszorokat kötöttpályás járművekhez, sűrítettföldgáz-töltőállomások számára, és szervizszolgáltatásokat is nyújt. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint a csaknem száz alkalmazottat foglalkoztató Ganzair Kft. értékesítésből származó nettó árbevétele tavaly meghaladta a 6,085 milliárd forintot, ami több mint 15 százalékos növekedést jelent 2022-höz képest. A vállalkozás forgalmának több mint egyhatoda származik exportból. A cég adózott eredménye 2022-ben 526 millió, tavaly 716 millió forint volt.

Forrás: MTI; fotó: SZTE/Mol

Ajánljuk még

Bolcsik Zoltán: a korrupció ellen küzd az NVSZ, szó sincs az egészségügyi dolgozók lehallgatásáról

Forró drót 2021 május 5.
Ha valaki a hivatásának, esküjének megfelelve végzi a munkáját, akkor nem kell tartania a Nemzeti Védelmi Szolgálat által folytatott, úgynevezett megbízhatósági vizsgálatok megállapításaitól – hangsúlyozta a szervezet vezetője a Magyar Nemzet kérdéseire. Bolcsik Zoltán reagált azokra a híresztelésekre is, amelyek szerint a kormány lehallgattatja, megfigyelteti az egészségügyi dolgozókat, holott a szolgálat tevékenységét lehetővé tévő törvény épp az ágazatban sok évtizede meglévő korrupció visszaszorítását célozta meg.

Hamis csillogás - Visszaesőként veri át az időseket a Magyar Éremkibocsátó

Magyar ugar 2017 november 18.
Kétértelmű, túlzó, sőt egyenesen hamis állítások, megtévesztő csomagolás, a hivatalosság látszata - ilyen ismert eszközökkel próbálják a jellemzően szórólapokon kommunikáló cégek termékeiket olyan színben feltüntetni, ami könnyen megtévesztheti az ilyen reklámfogásokra érzékeny fogyasztókat. Az alábbi történetben szereplő cégnek láthatóan jól jövedelmez ez a reklámkampány, hiszen az utóbbi évek összesen mintegy 240 millió forintos bírsága ellenére csak nagy kínkeservvel, és akkor is csak részlegesen változtatott a gyakorlatán. Nagy kérdés, hogyan védjük meg magunkat vagy családtagjainkat a szemfényvesztéstől.