A Nemzetgazdasági Minisztérium fellép a tisztességtelen áremeléseket alkalmazó üzletláncokkal szemben
A családok védelme érdekében bevezetett kormányzati intézkedések, mint az élelmiszer árstopok, a kötelező akciózás, illetve az online árfigyelő rendszer, eredményesnek bizonyultak a szankciós infláció letörésében. Ugyanakkor a kötelező akciózás kivezetését követően a kereskedelmi láncok egyidejű és jelentős mértékű áremeléseket hajtottak végre alapvető termékek esetében, amely ellen a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) határozott intézkedéseket tesz és kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenyjogi vizsgálatát - jelentette be szerdai közleményében az NGM.
A közleményben felidézték: a kötelező akciózás rendszerét a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára a kormány 2023. június 1-jétől vezette be. A kötelező akciózás az online árfigyelő rendszerrel karöltve jelentősen hozzájárult az infláció letöréséhez és visszaszorításához. A szabályok betartása, így a családok védelme érdekében a fogyasztóvédelmi hatósági hatáskörben eljáró kormányhivatalok szigorúan léptek fel: közel 3000 üzletet ellenőriztek, és mintegy 650 millió forint összegben szabtak ki bírságot.
A kormány az inflációs folyamatokat, valamint a kapcsolódó intézkedés-rendszert folyamatosan felülvizsgálta és 2024 júniusában megállapította, hogy a kötelező akciózás elérte célját, ezért 2024. július 1-jétől kivezette az intézkedést, ugyanakkor a kiskereskedelmi üzletek közötti verseny fenntartása érdekében továbbra is működteti az online árfigyelő rendszert - emlékeztetett az NGM.
Az online árfigyelő rendszerben napi szinten frissülő áradatok alapján azonban egyértelművé vált, hogy a kötelező akciózás kivezetését követően többek között a finomliszt, a 2,8 százalékos UHT tej és a cukor fogyasztói ára tekintetében a legnagyobb kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelést hajtottak végre. A gyártói márkás finomliszt árát átlagosan majdnem 80 százalékkal emelték a legnagyobb kiskereskedelmi láncok, de egyes üzleteknél valamely lisztek esetében több mint 100 százalékos áremelés is volt. Az ugyancsak gyártói márkás tej árát átlagosan mintegy 45 százalékkal növelték, míg a gyártói márkás kristálycukrot átlagosan több mint 25 százalékkal drágították. Továbbá a saját márkás termékek árait is - bár kisebb mértékben - ugyancsak jelentősen, mindhárom terméktípus esetében átlagosan 30 százalékkal emelték - sorolta a minisztérium.
Az NGM fogyasztóvédelmi szempontból megvizsgálta a helyzetet, majd megállapította, hogy az érintett kiskereskedelmi láncok magatartása aggályos, az áremelések túlzók, ezért szükséges a kiskereskedelmi láncok egyidejű és jelentős áremelésének versenyjogi vizsgálata.
Hangoztatták: a Nemzetgazdasági Minisztérium elkötelezett a magyar családok védelme érdekében, így az adatok alapján kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálatának megkezdését, illetve azt is, hogy a minisztériumhoz tartozó fogyasztóvédelem, illetve a Gazdasági Versenyhivatal közösen lépjen fel a tisztességtelen vállalkozásokkal szemben.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/John G. Mabanglo)
