Pesti Srácok

Az ENSZ aggodalmát fejezte ki a harcok elől menekülő rohingják megölése miat

Az ENSZ aggodalmát fejezte ki a harcok elől menekülő rohingják megölése miat

Aggodalmának adott hangot a mianmari hadsereg és a lázadók közti harcok elől menekülő több száz rohingja halála miatt az ENSZ emberi jogi főbiztosa vasárnap, a rohingja kisebbség Mianmarból való tömeges menekülésének hetedik évfordulóján.

Volker Türk "mélységes aggodalommal tekint az országszerte romló, de különösen a Rakhajn (Rakhine) államban elfajuló helyzet miatt, ahol a jelentések szerint a harcok elől menekülő civilek százait ölték meg – áll az ENSZ emberi jogi főbiztosának genfi irodája által kiadott közleményében. Az ENSZ dokumentációja szerint mind a katonai vezetés, mind a junta ellen harcoló, a legtöbb Rakhajn állambeli települést ellenőrző Arakáni Hadsereg nevű lázadószervezet is súlyos emberi jogsértéseket és visszaéléseket követ el a rohingja kisebbség ellen, ideértve a lefejezéseket, az emberrablásokat, a kényszertoborzást, továbbá városok és falvak válogatás nélküli lerombolását.

A közleményben a Banglades határán lévő Naf folyó mentén történt augusztus 5-i támadást is megemlítik, amely során – többek között fegyveres dróntámadásokban – több tucat ember vesztette életét. A jelentésben nem nevezik meg az elkövetőket, de a túlélők beszámolói szerint az Arakáni Hadsereg hajtotta végre a legalább 150 rohingja életét követelő támadást.

PestiSracok facebook image

– hangsúlyozta az emberi jogi főbiztos a közleményben. A muszlim rohingja közösség évtizedek óta üldöztetés célpontja a buddhista többségű Mianmarban, ahol gyakorlatilag teljes jogfosztottságban élnek, mivel a vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, így nem kapnak állampolgárságot, nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz, és engedélyre van szükségük ahhoz, hogy lakhelyükön kívülre költözzenek. 2017-ben a mianmari hadsereg nagyszabású akciót indított a rohingják ellen, melyet az ENSZ akkori emberi jogi biztosa a népirtás iskolapéldájának nevezett.

Vasárnap rohingja menekültek tízezrei követelték biztonságos visszatérésüket Rakhajn államba a "rohingja népirtás napjának" hetedik évfordulóján a bangladesi-mianmari határ közelében fekvő Cox's Bazar egyik menekülttáborában. A tömeges kivándorlás évfordulója alkalmából összegyűltek "A remény az otthonunk" és "Mi rohingják mianmari állampolgárok vagyunk" feliratú transzparenseket tartottak a magasba. A bangladesi határváros túlzsúfolt táboraiban közel egymillió rohingja él, legtöbbjük 2017-ben menekült el Mianmarból a katonai megtorlás elől. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a Mianmarban harcoló valamennyi fegyveres csoportot – beleértve a hadsereget is – az erőszak befejezésére és a civilek védelmére szólította fel pénteken. Guterres továbbá rámutatott, hogy mintegy egymillió rohingja menekült át Bangladesbe, és több mint 130 ezren találtak menedékre a régióban anélkül, hogy "bármi esélyük lenne arra, hogy a közeljövőben hazatérjenek".

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Hotli Simanjuntak

Ajánljuk még

"Az árulók nem mi vagyunk, és nem én változtam, hanem Orbán" - Itt az exkluzív Csintalan-Vincze PS-interjú! (videókkal!)

Magyar ugar 2018 április 23.
Jajj, Istenem, ne hülyéskedj már, hogy Simicska Lajos záratta be a Magyar Nemzetet, meg a Lánchíd Rádiót. Értem én, hogy elzáratlan pénzcsapok özönével a hát mögött nehéz megérteni, de előbb, vagy utóbb mindenki megtanulja, hogy milyen ez, hogy adott esetben a hónap végén elfogyhat a lóvé és arról kell dönteni, hogy az egész család megy-e a levesbe - jelentette ki a PestiSrácok.hu-nak adott exkluzív páros interjúban Csintalan Sándor, aki lányával, a konzervatív értékeket valló és a Fidelitasban politizáló Vincze Emíliával beszélgetett portálunkkal. A Hír TV műsorvezetője, Simicska Lajos bizalmi embere elárulta, Simicska döntésébe nem volt beavatva, mert ilyen döntést neki kell meghoznia, de barátai és kollégái kerültek szörnyű helyzetbe. Csintalan szerint a G-napon az kockáztatott, aki a Magyar Nemzetnél, Lánchíd Rádiónál és a Hír TV-nél maradt. Szarvas Szilveszter ezzel kapcsolatban vitába szállt Csintalannal.

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.