Pesti Srácok

Gyulai Zsolt: nagy presztízse van a magyar sportnak és a magyar olimpiai csapatnak 

Gyulai Zsolt: nagy presztízse van a magyar sportnak és a magyar olimpiai csapatnak 

Egységes és jó képet mutatott a magyar csapat a párizsi olimpián – mondta a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnöke pénteken Tihanyban a Tranzit fesztiválon.

Gyulai Zsolt megjegyezte, jelenleg a magyarok világ sportjában elfoglalt helye nagyon előkelő, főleg a környező országokhoz képest. Lengyelország összesen tíz érmet tudott szerezni, a románok csak kilencet, szemben a magyar 19 éremmel. Az ázsiai országok és az USA elviszik az érmek nagy részét, és az elkövetkező években ezek az erős országok még erősebbek lesznek.

– hangsúlyozta Fürjes Balázs, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagja. Hozzátette az olimpián szereplő 206+1 csapatból a 14. helyen zárni a tornát, bőven az élmezőnyt jelenti. Erős lett a verseny, soha ennyi éremszerző ország nem volt még az olimpián, de a magyarok meg tudták őrizni helyüket az élmezőnyben – mutatott rá.

PestiSracok facebook image

A jövőre 130 éves MOB szerepéről szólva a beszélgetőpartnerek egyetértettek abban, hogy a 127 tagján keresztül mintegy 500 ezer embert képviselő szervezetnek segíteni kell a sportolók sporttudományos hátterének egységes kialakítását. Ebben a munkában Fürjes Balázs csapatkapitányként számít a MOB-ra. Hámori Luca és az algériai Iman Helif ökölvívó mérkőzéséről szólva Gyulai Zsolt azt mondta: az algériaiak olyan ellenséges hangulatot teremtettek a teremben, hogy annak is örültek, hogy kijöttek a csarnokból. Fürjes Balázs szerint pedig a magyar ökölvívó sportolói teljesítményből és sportemberségből is jelesre vizsgázott.

– hangsúlyozta Fürjes Balázs. Közölte: felkérte Kovács István ökölvívó olimpiai bajnokot is, hogy segítsen a szükséges szabályjavaslatok ügyében. Azt kell garantálni, hogy a nők mezőnyében csak minden tekintetben biológiai nők vehessenek részt - jelentette ki.

Forrás: MTI; Fotó: MTI/Illyés Tibor

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)