Pesti Srácok

Jelentős mértékű reálbér növekedés várható a versenyszférában

Jelentős mértékű reálbér növekedés várható a versenyszférában

Átlagosan 8,8 nőhet még az idén a hazai versenyszférában dolgozók bére a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb felmérése szerint. Ez 4,5 százalékos infláció mellett jelentős reálbér növekedést jelent. A GKI kutatásához összesen 1033 1033 hazai, 5 fő feletti vállalatot kérdezett meg 2024-es béremelési szándékáról. Elemzésük szerint a béremelési gyakorlat eltérő az egyes vállalat típusok szerint. Mutatjuk, melyik ágazatban milyen mértékű fizetésemelésre számíthatnak a dolgozók.

A PIAC&PROFIT gazdasági szaklap szerda reggeli összefoglalója rámutat, hogy a KSH adatai szerint 2024 májusában a vállalati szférában a bruttó átlagkereset 664 ezer forint volt, ami 13 százalékos növekedést jelent 2023 azonos időszakához képest. A mediánbér, tehát a középmérték ennél jóval alacsonyabb, 506 ezer forint volt. A béremelések egy része azonban már tavaly realizálódott. 2023 novemberéhez viszonyítva 2024 májusára a bérek 6,2 százalékkal nőttek.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérést végzett, hogy mi várható még az idei évben a versenyszférában és arra jutottak, hogy további jelentős béremelést terveznek a vállalati vezetők. Összesen 1033 céget kérdeztek meg különböző kategóriájú, méretű vállalatokat.

PestiSracok facebook image

-foglalja össze a kutatás eredményét a PIAC&PROFIT.

A felmérés szerint a néhány fős kis cégek 30 százaléka egyáltalán nem tervez már az idén módosítani a fizetéseken. Míg a középvállalatok 90 százaléka biztosan növeli alkalmazottai bérét.

A vállalatok béremelési lehetőségei szektoronként is eltérőek. A legkisebb mértékű emelésre a kereskedelemben és az építőiparban dolgozók számíthatnak, itt a vállalatok mindössze 7,4 százalékos növekedést terveznek. A feldolgozóiparban 9,3 százalék, a szolgáltató szektorban átlagosan 9,1 százalékos bérnövekedéssel számolhatnak a dolgozók.

Vezető kép: Duna Médiaszolgáltató Zrt.

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.