Pesti Srácok

Nagaszaki polgármestere nukleáris fegyverarzenáljuk felszámolására szólította fel az atomhatalmakat

Nagaszaki polgármestere nukleáris fegyverarzenáljuk felszámolására szólította fel az atomhatalmakat

A nukleáris fegyverek felszámolására irányuló lépésekre szólította fel az atomhatalmakat Nagaszaki polgármestere pénteken, a város elleni atomtámadás 79. évfordulóján tartott megemlékezésen.

Szuzuki Siro beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború és a közel-keleti fegyveres konfliktus miatt egyre feszültebb geopolitikai helyzetben az atomhatalmak megemelték nukleáris készültségi szintjüket, és megnőtt az atomfegyverek bevetésének kockázata. Egyúttal felszólította az atomhatalmak és a nukleáris védőernyőjük alá tartozó államok vezetőit, hogy „nézzenek szembe a valósággal, és tegyenek bátor lépéseket az emberiségre egyre nagyobb veszélyt jelentő atomfegyverek felszámolása érdekében”.

Szuzuki végül arra kérte a japán kormányt, hogy mielőbb csatlakozzon az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez, iktassa az törvénybe, és kezdeményezzen tárgyalásokat az északkelet-ázsiai térség nukleáris leszereléséről.

Kisida Fumio japán miniszterelnök a ceremónián elmondott beszédében kijelentette: noha az országok között az atomfegyverek miatt egyre mélyülnek a szakadékok, Japán továbbra is azt várja a világtól, hogy „Nagaszaki legyen az utolsó város, ahol atomfegyvert vetettek be”.

Az idei megemlékezésen az atomhatalmak közül nem vett részt az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország, Olaszország és az Európai Unió nagykövete sem, miután kifogásolták, hogy biztonsági okokra hivatkozva a város nem hívta meg Izrael nagykövetét.

Meglátásuk szerint kizárásával Izrael megítélése Oroszország és Fehéroroszország szintjére süllyedt volna, utóbbi kettőt az ukrajnai háború miatt immár harmadik éve nem hívták meg. A nagaszaki polgármester csütörtökön megismételte, hogy a döntés nem politikai okokból született, Izraelt csak azért nem hívták meg, mert attól tartottak, hogy a gázai konfliktus miatt tüntetés szerveződik a megemlékezés közelében.

Délelőtt 11 óra 2 perckor, amikor 1945. augusztus 9-én a város felett felrobbant a Fat mannek elnevezett plutóniumbomba, a rendezvény résztvevői egy percnyi csenddel tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. Nagaszaki a második és egyben utolsó város a világtörténelemben, amelyre atomcsapást mértek, három nappal azután, hogy az Egyesült Államok a világon elsőként vetett be nukleáris fegyvert Hirosima ellen. Nagaszakiban 1945 végéig mintegy 74 ezer ember halt meg az atomtámadás következtében. A japán császár a Nagaszaki elleni nukleáris csapás után 6 nappal bejelentette, hogy az ország leteszi a fegyvert, és ezzel véget ért a második világháború.

Forrás: MTI; Fotó: Kisida Fumio japán miniszterelnök koszorúz a nagaszaki Béke Parkban, a város elleni amerikai atomtámadás 79. évfordulóján, 2024. augusztus 9-én. A történelem első atombombáját Hirosimára dobták, majd három nappal később Nagaszakira. A hirosimai bomba mintegy 140 ezer, míg a Nagaszakira ledobott bomba legalább 75 ezer áldozatot követelt. Japán hat nappal később kapitulált, és ezzel véget ért a második világháború. MTI/AP/Kyodo News

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

A patriotizmus maga a lázadás - Lajkó Fanni és Szűcs Gábor a Polbeatben

‎Polbeat 2024 december 16.
A mai világ arról szól, hogy egyáltalán ne legyenek nemzetek, ebben pedig a patriotizmus eszméje maga a lázadás. Nemigen maradt olyan uniós tagállam, ahol annyira hazaszeretők az emberek, mint mi, magyarok. Szerencsések vagyunk, hiszen Nyugat-Európában már kevert a társadalom, s lényegében nincs az embereknek nemzettudata - mondta a Polbeat című műsorunkban Lajkó Fanni, jogász az Alapjogokért Központ elemzője, aki másik vendégünkhöz, Szűcs Gábor jogász-elemzőhöz hasonlóan a Nemzeti Ellenállás Mozgalom alapító tagja. Szűcs Gábor ugyanerről így fogalmazott: nem elég önmagában, ha politikusok állnak ki egy ügy mellett, "nekünk is meg kell mutatni, hogy mi a fontos, mert a mi életünkről van szó". Huth Gergely kérdéseire elhangzott az is: Magyar Péter csak epizódszereplő lehet, előbb-utóbb el fog bukni és ezt ő is érzi.

Éles lőszerek és beütött, csuklyás alakok a tévészékház ostrománál – Császár Attila volt a Polbeat vendége

‎Polbeat 2023 március 11.
Hiába híresztelték az ellenkezőjét, azaz, hogy a 2006. szeptember 18-i tévéostrom idején a Hír TV és a mögötte állók szándékosan irányították a tömegeket, valójában mi oda mentünk, ahol a drámai események zajlottak, még a közvetlen feletteseinkkel sem volt idő egyeztetni róla. Gyűjtöttük az információkat az utca történéseiről, megvolt a technikánk, hogy ország-világ élőben követhesse azokat, tehát (sajnos egyedüliként a magyar médiában) a munkánkat végeztük – mondta a Polbeatben a Nézőpont Intézet Jótollú Magyar Újságíró-díjával frissen kitüntetett Császár Attila, aki az MTVA-nál, a Hír TV-nél és az Echo TV-nél végzett bő három évtizedes riporteri, szerkesztő-műsorvezetői munkájával érdemelte ki a kuratórium elismerését. Huth Gergely a műsorban lejátszotta azt az először a PestiSrácok.hu-n bemutatott, drámai belső rádiófelvételt, amelyen a lángoló tévészékházban minden bizonnyal szándékosan magukra hagyott rendőrök kiabálnak kétségbeesetten. Császár Attila válaszul kifejtette sok év oknyomozó riporteri munkája révén megalkotott teóriáját Gyurcsányék akkori, ördögi tervéről. Stefka István pedig a közös médiaháborús élményeket elevenítette fel "Csaszival", hiszen mindketten megtapasztalták, hogy milyen a sajtószabadság "balliberális" módra, amikor 1994-ben a visszatérő MSZP–SZDSZ-hatalom úgy rúgatta ki őket azonnali hatállyal a Magyar Televízióból, hogy még a hivatalos vezetőváltást sem várták ki.