Pesti Srácok

Nagaszaki polgármestere nukleáris fegyverarzenáljuk felszámolására szólította fel az atomhatalmakat

Nagaszaki polgármestere nukleáris fegyverarzenáljuk felszámolására szólította fel az atomhatalmakat

A nukleáris fegyverek felszámolására irányuló lépésekre szólította fel az atomhatalmakat Nagaszaki polgármestere pénteken, a város elleni atomtámadás 79. évfordulóján tartott megemlékezésen.

Szuzuki Siro beszédében felhívta a figyelmet arra, hogy az ukrajnai háború és a közel-keleti fegyveres konfliktus miatt egyre feszültebb geopolitikai helyzetben az atomhatalmak megemelték nukleáris készültségi szintjüket, és megnőtt az atomfegyverek bevetésének kockázata. Egyúttal felszólította az atomhatalmak és a nukleáris védőernyőjük alá tartozó államok vezetőit, hogy „nézzenek szembe a valósággal, és tegyenek bátor lépéseket az emberiségre egyre nagyobb veszélyt jelentő atomfegyverek felszámolása érdekében”.

Szuzuki végül arra kérte a japán kormányt, hogy mielőbb csatlakozzon az atomfegyverek betiltásáról szóló nemzetközi egyezményhez, iktassa az törvénybe, és kezdeményezzen tárgyalásokat az északkelet-ázsiai térség nukleáris leszereléséről.

Kisida Fumio japán miniszterelnök a ceremónián elmondott beszédében kijelentette: noha az országok között az atomfegyverek miatt egyre mélyülnek a szakadékok, Japán továbbra is azt várja a világtól, hogy „Nagaszaki legyen az utolsó város, ahol atomfegyvert vetettek be”.

Az idei megemlékezésen az atomhatalmak közül nem vett részt az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia, valamint Németország, Olaszország és az Európai Unió nagykövete sem, miután kifogásolták, hogy biztonsági okokra hivatkozva a város nem hívta meg Izrael nagykövetét.

Meglátásuk szerint kizárásával Izrael megítélése Oroszország és Fehéroroszország szintjére süllyedt volna, utóbbi kettőt az ukrajnai háború miatt immár harmadik éve nem hívták meg. A nagaszaki polgármester csütörtökön megismételte, hogy a döntés nem politikai okokból született, Izraelt csak azért nem hívták meg, mert attól tartottak, hogy a gázai konfliktus miatt tüntetés szerveződik a megemlékezés közelében.

Délelőtt 11 óra 2 perckor, amikor 1945. augusztus 9-én a város felett felrobbant a Fat mannek elnevezett plutóniumbomba, a rendezvény résztvevői egy percnyi csenddel tisztelegtek az áldozatok emléke előtt. Nagaszaki a második és egyben utolsó város a világtörténelemben, amelyre atomcsapást mértek, három nappal azután, hogy az Egyesült Államok a világon elsőként vetett be nukleáris fegyvert Hirosima ellen. Nagaszakiban 1945 végéig mintegy 74 ezer ember halt meg az atomtámadás következtében. A japán császár a Nagaszaki elleni nukleáris csapás után 6 nappal bejelentette, hogy az ország leteszi a fegyvert, és ezzel véget ért a második világháború.

Forrás: MTI; Fotó: Kisida Fumio japán miniszterelnök koszorúz a nagaszaki Béke Parkban, a város elleni amerikai atomtámadás 79. évfordulóján, 2024. augusztus 9-én. A történelem első atombombáját Hirosimára dobták, majd három nappal később Nagaszakira. A hirosimai bomba mintegy 140 ezer, míg a Nagaszakira ledobott bomba legalább 75 ezer áldozatot követelt. Japán hat nappal később kapitulált, és ezzel véget ért a második világháború. MTI/AP/Kyodo News

PestiSracok facebook image

Ajánljuk még

"Büszke vagyok rá, hogy pályafutásom során nem tettem rosszat egy kollégámnak sem" - A születésnapos Stefka István a Polbeatben

‎Polbeat 2023 június 10.
Rendhagyó Polbeatet szerveztünk Stefka István 80. születésnapjára a Revolution '56 Szabadságharcos Sörözőbe, ahol a PestiSrácok.hu-s csapat mellett Stefka régi barátja és harcostársa, Alexa Károly irodalomtörténész, író, illetve a konzervatív televíziózás nagy, a rendszerváltoztatás utáni - a Horn-Kuncze-kormány által teljesen felszámolt - korszakának két jeles alakja (egyben az ünnepelt akkori munkatársa), Mátyássy Andrea és Dézsy Zoltán is elmondta méltatását, visszaemlékezését. Megszólalt továbbá Stefka István felesége, Naszályi Kornélia és egyik lánya, Stefka Nóra, továbbá Ambrózy Áron, Szabó Gergő és Szalai Szilárd. A Huth Gergely által celebrált rendkívüli adást végül egy fergeteges köszöntés követte, a tortát és a pezsgőt Stefka István kedvenc együttesének, az AC/DC-nek a dübörgésére hozták be a kollégák.

A külkeres fia is jól keres: Geszti Péter, a kádergyerek, avagy a KISZ KB VIT-vágtájától a Nemzeti Vágtáig

A Hálózat 2020 április 12.
Milliárdokat költött a Postabank a kilencvenes években arra az agresszív, kikerülhetetlen reklámkampányra, amely mögött az Akció nevű vállalat és Geszti Péter állt. Ők is tevékeny részesei voltak annak, hogy a bank zavartalanul menetelhetett a bukás felé – állami tízmilliárdokkal kisegítve. Noha Gesztit a sajtó következetesen valamiféle self made man-ként építette fel, ez hazugság. Apja, a neves rádiós-tévés szerkesztő vitte be a tévébe, anyja pedig a Chemolimpex, majd a Taurus cégek külkereskedője volt, később fia után ő is a Danubius Rádióhoz került. Geszti tévés apja a halála előtt már a szovjet KGB és a magyar állambiztonság alá tartozó IPV vállalat főosztályvezetője volt, így elmondható, hogy mindkét felmenője hírszerző-gyanús, de legalábbis hálózati állásokban dolgozott. Geszti zenészként barátjával, Berkes Gáborral futott be, aki hozzá hasonló kádergyerek. Utóbbi Berkes Péter őrnagy-író fiaként szintén kivételezett helyzetben volt, apja eleinte propaganda-regényeket és cikkeket írt, majd ifjúsági író lett belőle, hasonlóan a katpolos Berkesi Andráshoz. Berkes Gábor is szerethette a Néphadsereget, mert első együttesét Lobogónak hívták, amelyet a katonaság lapjában mutattak be. Utána kezdett az Első emeletbe, amelynek szövegírója Geszti lett. Geszti a rendszerváltás idején lépett be az Akcióba, amelyet a KISZ-hez közeli rádiósok alapítottak, és amelynek első nagy haditette a KISZ KB által támogatott VIT-vágta levezénylése volt. Folytatjuk a Postabank történetét.

Basszgitáron a postabankos Princz, a zongoránál Presser – Amikor nem nekünk, hanem neki írták a dalt

A Hálózat 2020 április 4.
Emlékeznek arra a jelenetre, amikor Johnny Fontane megjelenik Don Corleone lányának esküvőjén, és elénekel pár dalt a Keresztapában? Persze segítséget is kért az amúgy Frank Sinatráról mintázott figura. Ha volt merszünk a Postabank néhai királyát, Princz Gábor bankvezért keresztapának nevezni az előző cikkünkben, akkor miért ne mondanánk ki, hogy az ő udvari zenésze Presser Gábor volt? Presser nem csupán slágert írt Princz Postabankjának (ez volt az egész ország által ismert Ezt egy életen át kell játszani), de Princz másik bizalmi embere, Kende Péter szerint még külön zenekaruk is volt, amellyel a Postabank bulikon játszottak. A vezér basszusgitározott, Presser pedig zongorázott. A zseniális zenész amúgy bekerült abba a postabankos tanácsba is, amelybe Mester Ákos, Forró Tamás és a már említett Kende is tartozott. Erős névsor. Ők ügyeltek az elvileg konzervatív Magyar Nemzetre a kilencvenes évek közepén... Szürreális az egész, mégis igaz. A KISZ-ből érkezett, moszkovita Princz Gábornak szüksége volt az arculatfestésre. Kultúremberként tetszelgett, és ehhez megkapta a segítséget az általa támogatott, zömmel liberális értelmiségtől. A milliárdok közben eltűntek, de a zene szólt. Folytatjuk a Postabank történetét.