Pesti Srácok

Rontottak Izrael hitleminősítési besorolásán, a Fitch szerint a gázai konfliktus 2025-ig is eltarthat

Rontottak Izrael hitleminősítési besorolásán, a Fitch szerint a gázai konfliktus 2025-ig is eltarthat

Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő "A plusz" szintről "A"-ra rontotta Izrael hitelminősítési besorolását, továbbra is negatív kilátással.

A Hamász elleni háború októberi kezdete óta a Fitch a harmadik hitelminősítő, amely rontotta az ország besorolását, amit a gázai háború folytatódása, a megnövekedett geopolitikai kockázatok és a több fronton folytatott katonai műveletek hatásával indokolt. A Fitch előrejelzése szerint belátható időn belül újabb leminősítés következhet.

- indokolták döntésüket. A hitelminősítő arra számít, hogy 2024-ben a költségvetési hiány eléri a GDP 7,8 százalékát Izraelben, noha a költségvetési hiánycélnak 6,6 százalékot irányoztak elő. A Fitch szakemberei szerint a hiány növekedését követően Izrael államadóssága idén a GDP 70 százalékára, jövő év végére pedig 72 százalékára emelkedik. A koronavírus-járvány idején a mutató 71 százalék volt.

PestiSracok facebook image

A Fitch utolsóként rontotta Izrael besorolását a három hitelminősítő közül; a háború kezdete óta a Moody's és az S&P már korábban leminősítette az izraeli kormány kötvényeit. A Moody's februárban "A2"-re (a Fitch A besorolásának megfelelő szintre) csökkentette a besorolást, szintén negatív kilátással. Áprilisban az S&P a korábbi magasabb, "AA mínusz" besorolásról "A pluszra" rontotta értékelését, negatív kilátással. Becalel Szmotrics pénzügyminiszter a háború miatt természetesnek nevezte a leminősítést.

- ígérte Szmotrics. Izrael hitelbesorolása az elmúlt évekig folyamatosan javult: az S&P 2018 nyarán "AA mínuszra" emelte értékelését. A Moody's és a Fitch nem követte az S&P-t, és egy fokozattal lejjebb, "A pluszban" hagyta a mutatót.

Forrás, fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!