Pesti Srácok

Aggódnak a demokraták, hogy a közvélemény-kutatók alulbecsülik Trump támogatottságát

Aggódnak a demokraták, hogy a közvélemény-kutatók alulbecsülik Trump támogatottságát

A demokraták egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a közvélemény-kutatók alulbecsülik Donald Trump támogatottságát, és jóval magasabbra becsülik a volt elnök esélyeit, mint azt a közvélemény-kutatási adatok sugallják, írja a Guardian.

Miközben a legtöbb országos felmérés szerint Kamala Harris alelnök a legtöbb helyen kicsivel, de vezet, egyes támogatóit elbizonytalanítja, hogy három északi csatatérállamban, Pennsylvaniában, Michiganben és Wisconsinban is szinte alig van előnye. Bár egyes felmérések szerint az alelnök 4-6 százalékponttal vezet Pennsylvaniában - ami az egyik legfontosabb ingadozó állam -, más kutatások szerint Trump kisebb lemaradással követi a demokrata elnökjelöltet. Michiganben és Wisconsinban Harris előnye több különböző friss felmérés szerint is mindössze 1-2 százalékpont, ami egyértelműen a hibahatáron belül van - szemlézi a Guardian cikkét a 444.

A demokraták félelmeit erősíti az is, hogy Trump mindhárom államban jelentősen felülmúlta az előrejelzéseket 2016-ban, amikor legyőzte Hillary Clintont, és 2020-ban is, amikor a vártnál jóval kisebb különbséggel maradt alul Joe Bidennel szemben. Az aggodalmakat fokozza a New York Times/Siena legfrissebb közvélemény-kutatása, ami szerint Trump három csatatérállamban Georgiában, Arizonában és Észak-Karolinában is jobban áll, mint pár héttel ezelőtt.

PestiSracok facebook image

– idézte a Hill egy meg nem nevezett demokrata szenátort.

A Guardian megjegyzi, hogy a demokraták abban azért bízhatnak, hogy ha a mostani kutatások is annyit tévednek, mint a 2022-es félidős választásnál, akkor Georgián kívül minden csatatérállamot megnyerhet Harris.

(444 / Kiemelt kép: MTI/EPA/Will Oliver)

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.