Íme az Európai Bizottság névsora
Júliusban eldőlt, hogy győztek a fősodorbeli erők, 401 szavazattal újra megválasztották Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének. Ezt követően szinte azonnal kemény hatalmi harcok kezdődtek a biztosok személyét illetően. A Mandiner összeszedte, hogy ki milyen pozíciót kapott.
Ursula von der Leyen a bizottsági pozíciókat elsősorban politikai megfontolások alapján osztotta ki, szem előtt tartva saját hatalmának megerősítését és az Európai Bizottság feletti kontrollját. Fő szempont volt a szövetségesek előnyben részesítése: Von der Leyen igyekezett közel tartani a barátait és a saját pártcsaládját (Európai Néppárt, EPP), akik a 27 pozícióból 14-et megszereztek, biztosítva ezzel dominanciájukat a bizottságban.
Hangzatos, de kevésbé befolyásos pozíciók mentek például a nagy tagállamoknak: A nagyobb EU-tagállamok, például Olaszország, Franciaország és Ausztria vezetői hangzatos, de kisebb hatáskörű pozíciókat kaptak, ezzel elkerülve, hogy komolyabb befolyást szerezzenek a bizottság működésére. Ezzel szemben olyan kulcsterületeket, mint a költségvetés, zöldátállás, és energiapolitika, Von der Leyen inkább szövetségeseknek adta.
A pozíciók a következők:
- Spanyolország: Teresa Ribera kapta a zöldátállásért, tiszta és igazságos átmenetért felelős portfóliót, ami jelentős befolyást biztosít számára az energiapolitika, iparpolitika és szállítás terén.
- Olaszország: A Giorgia Meloni vezette ország a kohézióért és reformokért felelős ügyvezető alelnöki pozíciót kapta.
- Franciaország: A jólétért és ipari stratégiáért felelős ügyvezető alelnöki posztot kapták, miután a korábbi biztos, Thierry Breton, lemondott.
- Baltikum: Az észt Kaja Kallas és a litván Andrius Kubilius kapták a külpolitikáért és védelempolitikáért felelős pozíciókat, melyek különösen fontosak az ukrajnai háború kapcsán.
- Lengyelország: A költségvetési biztosi posztot szerezte meg, amely kulcsfontosságú szerep a pénzügyi döntésekben.
- Szlovákia: Maroš Šefčovič a kereskedelmi biztosi pozíciót kapta, annak ellenére, hogy Pozsony és Brüsszel kapcsolata feszült volt az utóbbi időben.
- Ausztria: Belügyi és migrációs biztosi pozíció.
- Románia: Roxana Mînzatu az emberekért, képességekért és készültségért felelős pozíciót kapta.
Jól látszik tehát, hogy Von der Leyen célja egy erős, kontrollált bizottság létrehozása volt, ahol a legfontosabb kérdésekben ő marad a központi döntéshozó, miközben politikai ellenfeleivel is fenntartja a látszólagos egyensúlyt.
Mandiner; Fotó: MTI/AP/The Canadian Press/Sean Kilpatrick
