Pesti Srácok

Még ötven centit emelkedik Budapesten a Duna szombat estig

Még ötven centit emelkedik Budapesten a Duna szombat estig

Lassú emelkedés várható Budapestnél, szombat estig még körülbelül ötven centiméterrel fog emelkedni a Duna vízszintje, ezt követően lassú apadásnak indul a folyó - mondta Láng István országos vízügyi főigazgató az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában. Láng István a beszélgetésben úgy fogalmazott: nagy az árvíz és nehéz a védekezés.

A Duna átlagos vízszintje ugyan mintegy ötven centivel elmarad a 2013-as áradás vízszintjétől, de védvonalak terhelése így is igen jelentős - hangsúlyozta az országos vízügyi főigazgató. Tájékoztatása szerint jelenleg tetőzésközeli állapotban van a Duna Nagybajcsnál, de péntektől már várhatóan elindul az apadás a folyó északi szakaszán.

Mint mondta, a védekezés ideje hosszabb lesz, mint ahogy azt korábban tervezték, mert a vártnál lassabb az apadás. Ennek oka, hogy a Boris ciklon kitörését követően Németországban jelentős eső esett, így az árhullám "kétpúpú" volt - tette hozzá a szakember.

PestiSracok facebook image

- jelentette ki Láng István, aki a felkészültségre vonatkozó kérdésre azt is kiemelte, hogy Magyarországon a gátak nagyon jó állapotban vannak. Azt mondta: nagyon jó védvonalrendszer épült ki az országban.

Arra a kérdésre, hogy fel vagyunk-e készülve még nagyobb árvízre, a főigazgató hangsúlyozta: arra méretezik a védekezést, "ami száz évben egyszer fordul elő." Hozzátette: a 2013-as árvíz után felülvizsgálták és megemelték a "mértékadó árvízi hozamot". A korábbi, másodpercenkénti 10500 köbméterről 11200-ra méretezték át a hozamot, és azóta ennek megfelelően építik ki a védvonalakat - magyarázta.

- fogalmazott Láng István.

A beszélgetésben szóba került, hogy Kisoroszi közúton megközelíthetetlen az árvíz miatt. Ezzel kapcsolatban a vízügyi főigazgató jelezte: várhatóan jövő hét kedd-szerda magasságában "szabadul fel" a település.

Láng István kitért arra is, hogy Budapesttől délre nem kell aggódni az áradás miatt, mert az 1956-os "katasztrofális" árvizet követően nagyon erőteljes fejlesztés indult meg, aminek következtében a töltések magasabbak és erősebbek Budapest alatt. Góra Zoltán országos katasztrófavédelmi főigazgató a beszélgetésben példátlannak nevezte az összefogást, és elmondta, hogy nagyon sok önkéntes segíti a védekezést.

- jelentette ki, jelezve: a katasztrófavédelem felkészült az árvizi védekezésre. A hivatásos és az önkéntes munkatársak is kapnak felkészítést árvízi mentésre - mondta. Közlése szerint a katasztrófavédelem feladata az, hogy a vízügyi szakemberek koordinálásával végrehajtsák a védvonalak kiépítését.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság biztosítja a védekezéshez az eszközöket és a humán erőforrást, a védekezésben részt vesznek hivatásos tűzoltók, rendőrök, katonák, a büntetésvégrehajtás munkatársai, önkéntes tűzoltók, mentős szervezetek, polgárőrök és nagyon sok civil is segíti a munkát - sorolta. Góra Zoltán kiemelte: a katasztrófavédelemnek jelentős készletei vannak, mivel komoly fejlesztések zajlottak az elmúlt időszakban, például mentőhajókat adtak át és drónokat szereztek be. Az OKF vezetője emlékeztetett arra is, hogy a Boris ciklon már múlt pénteken éreztette hatását Magyarországon, akkor közel ezer kárhelyszínen kellett beavatkozniuk. Vasárnap reggelre több mint 18 ezer fogyasztási helyen szünetelt az áramszolgáltatás, amit egy nap alatt sikerült helyreállítani - fűzte hozzá.

- húzta alá, külön kiemelve a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Életmentő Egyesület által Kisorosziban nyújtott segítséget.

Góra Zoltán felhívta a figyelmet arra is, hogy a lezárt területeken nézelődő, fényképezkedő turisták sok helyen akadályozzák a védekezést, ráadásul saját testi épségüket is veszélybe sodorhatják. Láng István ennek kapcsán megjegyezte: a katasztrófaturisták tönkretehetik a gátat, zavarják a közlekedést, illetve az ártérből menekülő vadakat is.

Forrás: MTI/MTVA, Vezető kép: Hatlaczki Balázs

Ajánljuk még

Állítólagos zaklató üzenetek miatt kilencedik hónapja tartják letartóztatásban Szöőr Annát, a Civil Jogász Bizottság volt tagját

Magyar ugar 2020 október 30.
Kafkai abszurdba fordult a patrióta jogász-pszichológus ügye. Szöőr Anna családi vitái fajultak el annyira, hogy jelenleg zaklatás vádjával áll bíróság előtt, nem először. A vád szerint jelenlegi férjét, korábbi házastársát, vele közös gyermekeinek keresztanyját és a család ügyvédjét árasztotta el kéretlen elektronikus levelekkel, üzenetekkel. Bár a védők és egyes szakértői megállapítások szerint még azt sem bizonyítható, hogy egyáltalán Szöőr Anna írta a sérelmezett üzeneteket, mégis tizenkét hónapra fogházba záratná az ügyészség. Bűnismétlés veszélyére való hivatkozással a Budai Központi Kerületi Bíróság idén február 18-án rendelte el a letartóztatását. Kilencedik hónapja tartják fogva, nyolcszemélyes cellában, köztörvényes, köztük életellenes bűncselekmények miatt letartóztatottakkal összezárva (ami persze nem meglepő, letartóztatás esetén bárki bárkivel egy cellába kerülhet - a szerk.). A tárgyalásokra szoros kéz- és lábbilincsben viszik, nem telefonálhat, nem fogadhat látogatókat, és védőinek a szabadlábra helyezését, illetve a kényszerintézkedés enyhítésére benyújtott indítványait rendszeresen lesöprik. "Az új büntetőeljárási törvény szigorúan szabályozza a letartóztatás, mint legszigorúbb kényszerintézkedés alkalmazását. Ezt a kényszerintézkedést csak a legvégső, különösen indokolt esetben rendelhetik el. Ami történik, előrehozott büntetésnek és beismerés, kikényszerítés meg nem engedett eszközének tűnik, olyan jogi nonszensz, amelyet az ügyet ismerő védők széles körének megdöbbenése és értetlensége kíséri" – mondta a PestiSrácok.hu-nak Gaudi-Nagy Tamás, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat vezetője, aki Szöőr Anna egyik védője is egyben, Molnár László Zsolt ügyvéd mellett. A jogász-pszichológus érdekében a Nemzeti Jogvédő Szolgálaton kívül a Lovas István Társaság és a Nemzetegyesítő Mozgalom is kiállt a napokban.

Csurka István igazsága – és tévedése

Vezércikk 2020 május 26.
„A Pistának sok mindenben igaza van” – mondta egyszer Antall József, amire sem hívei, sem bírálói nem szívesen emlékeznek ma már. Csurka határozottabb fellépést szeretett volna nemcsak a baloldallal, de általában azokkal szemben, akiket ma politikai establishmentnek, globalista hatalmi elitnek nevezünk. Antall hívei, egykori közvetlen munkatársai közül sokan nem szívesen látják be, hogy maga a miniszterelnök nagyon is tisztában volt azon erők gonosz és veszélyes mivoltával, akikkel szemben ők ma jobb esetben naivan, a fejüket homokba dugóan megengedőek, rosszabb esetben kifejezetten a kegyeikre, vállveregetéseikre hajaznak. Gyűlölői pedig abban a hamis önigazolásban hergelik magukat és egymást, hogy ő is a „háttérhatalom” embere volt. (Valójában épp az ellenkezője: az ő személye akadályozta meg, hogy Magyarországon ellenállás nélkül mentsék át minden hatalmukat a posztkommunisták, váltsanak át komcsiból liberális bőrbe a „gyíkemberek”.)