Pesti Srácok

Olaf Scholz újra kancellár szeretne lenni

Olaf Scholz újra kancellár szeretne lenni

Olaf Scholz német kancellár még a közelmúltbeli választási bukások után és a párton belüli kritikák ellenére is kitart amellett, hogy a 2025-ös szövetségi választáson kancellárjelölt legyen.

A Tagesspiegel című berlini lapban szombaton megjelent interjúban Olaf Scholz kijelentette: "Szilárd meggyőződésem, hogy az SPD-nek (a kormány legnagyobb erejét adó Német Szociáldemokrata Párt) és nekem olyan erős mandátumunk lesz 2025-ben, hogy mi vezethetjük a következő kormányt."

Arra a kérdésre, megengedné-e Boris Pistorius védelmi miniszternek, hogy induljon a kancellári posztért, ha arra a következtetésre jutna, hogy az SPD-nek nagyobb esélyei vannak vele, a kancellár azt válaszolta: "Boris Pistorius, mint sokan mások, azt szeretné, ha újra kancellárként indulnék". Olaf Scholz kijelentése azért is érdekes, mert felmérések szerint Boris Pistorius jelenleg a legnépszerűbb politikus Németországban.

Arra a kérdésre, hogy nem fárasztja-e még négy év kormányzás gondolata a Zöldekkel és a Szabad Demokratákkal, a kancellár azt mondta: "Futó vagyok, és jó formában vagyok, ami szükséges", majd a kormánykoalíció alacsony támogatottságára utalva hozzátette: "politikai pályafutásom során már nyertem választásokat, bár a felmérések nem ezt sugallták.”

PestiSracok facebook image

A Bundestag-választásokat 2025. szeptember 28-án tartják, ami után új kormányt alakítanak és új kancellárt választanak Németországban. A legutóbbi felmérések szerint a kormánypárt (SPD, Zöldek és Szabad Demokraták) együttes támogatottsága 30 százalék körül mozog. A múlt héten SPD eddigi legrosszabb választási eredményét érte el Türingiában és Szászországban, 6,1, illetve 7,3 százalékkal.

(MTI / Kiemelt kép: MTI/EPA/Clemens Bilan)

Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.