Pesti Srácok

Országos vészhelyzetet hirdethet az új holland kormány a migráció miatt

Országos vészhelyzetet hirdethet az új holland kormány a migráció miatt

A migráció miatti országos vészhelyzet kihirdetése is szerepel a holland kabinet pénteken bemutatott kormányprogramjában, amelyben szigorúbb szabályozásokat hoznának a bevándorlás visszaszorítására.

A televízió által élőben közvetített sajtókonferenciáján Dick Schoof holland miniszterelnök bejelentette, Amszterdam hivatalosan kérni fogja az Európai Uniót, hogy egy időre mentse fel a közös uniós migrációs politika végrehajtása alól Hollandiát.

A kormányfő szükségesnek nevezte a menedékkérők számának visszaszorítását a lakhatási válság megoldása érdekében, valamint azért, hogy elérhetőbbé tegyék az egészségügyhöz és az oktatáshoz való hozzáférést. Hozzátette: nem várhatnak tovább az intézkedésekkel.

PestiSracok facebook image

-szögezte le. Mint mondta, a vészhelyzet kihirdetésének "vannak feltételei", azonban hozzátette: bízik benne, hogy a kabinet jól előkészített indokot tud beterjeszteni az államtanács elé az ügyben, amely hat-nyolc héten belül hozhat döntést. Marjolein Faber menekültügyi és migrációs miniszter elmondta, a lépés lehetővé tenné, hogy a holland kormány "nagyon gyorsan" - a parlament jóváhagyása nélkül - felfüggesszenek bizonyos menekültügyi jogszabályokat.

-jelentette ki a tárcavezető. Az újonnan bevezetendő intézkedések a többi között korlátoznák a családegyesítést, lehetővé tennék a tartózkodási engedéllyel nem rendelkezők azonnali kitoloncolását, illetve a kabinet felfüggesztheti a menedékkérők Hollandia területén történő egyenletes elosztására vonatkozó jogszabályt is, mégpedig a parlament alsó- és felsőházának jóváhagyása nélkül. A holland kormány királyi rendelettel hirdethet országos vészhelyzetet, amelyet azonban jogi szempontból is meg kell vizsgálni. Hollandiába évente mintegy 40 ezer menedékkérő érkezik.

A lakhatási válsággal kapcsolatban a kabinet leszögezte: igyekszik teljesíteni az előző kormány által kitűzött, évi 100 ezer lakás építését vagy felszabadítását célzó elképzelését, amelyre ötmilliárd eurót szánna a következő öt évben. További 2,5 milliárd eurót az infrastruktúrába fektetnének annak érdekében, hogy az új otthonok könnyebben elérhetőek legyenek. A csaknem 140 oldalas dokumentum emellett kitér a holland felsőoktatás "hollandizálására" is, amelynek részeként igyekeznének visszaszorítani az angol nyelvet az egyetemeken, kivéve néhány olyan kart, ahol a jelentős hiánnyal küzdő szektorok jövőbeni szakembereit képzik. Emellett a tervek szerint csökkentenék a külföldi diákok számát is, jóllehet ezen elképzelés ellen már több, Hollandiában is jelenlévő multinacionális vállalat tiltakozott. A kormányprogram védelmi ügyekkel foglalkozó részében leszögezik, a kabinet továbbra is eltökélt abban, hogy a GDP két százalékát védelmi kiadásokra fordítsa, valamint kiemelték, hogy Hollandia folytatja Ukrajna támogatását "anyagi, politikai és erkölcsi téren is". Egyéb tervek között szerepel a társaságok, alapítványok, vallási szervezetek, illetve "nem hivatalos társulások" "nemkívánatos külföldi segélyezésének" megszüntetése, valamint az életfogytiglani börtönbüntetés jelenlegi, legfeljebb 15 éves időtartamának meghosszabbítása, továbbá kiemelték azt is, hogy a kabinet olyan lehetőségek kidolgozására törekszik, amelynek segítéségével a szülők felelősségre vonhatók lennének a gyerekeik bűncselekményeiért. Növelnék továbbá a terrorizmussal kapcsolatos bűncselekményekre kiszabható maximális büntetés mértékét is.

Forrás/fotó: MTI

Ajánljuk még

Rabok legyünk vagy szabadok? - Halkó Petrával, az új könyvéről beszélgetünk a csütörtöki Polbeat-felvételen

‎Polbeat 2025 június 11.
A szabadságelvűségünk magyar? Volt-e valaha szabad a magyar nemzet, vagy mindig is a nemzetközi ideológiák társadalomátalakító kísérleteinek terepeként szolgált? A rendszerváltoztatás idején, 1989–1990-ben valóban visszaszereztük a szabadságunkat vagy csak egy illúziónak, esetleg egy átverésnek estünk áldozatul? Halkó Petra, a XXI. Század Intézet vezető elemzője Rabok legyünk vagy szabadok? című könyvében ezekre a kérdésekre keresi a választ, Stefka István és Huth Gergely pedig ezeket a témákat feszegeti majd a Polbeat következő, június 12-i, csütörtöki nyilvános felvételén, melyre ezúttal is az R56 Gasztrosörözőben kerítünk sort. Természetesen nem némi, hanem sok aktualitással fűszerezve, mert a szabadságharcosok és hazaárulók vetélkedése - sajnálatosan - örök!