Pesti Srácok

Sokkal szigorúbb szabályozást vezetett be az unió a saját iskolahálózatában a mobilhasználatról, mint a magyar kormány

Sokkal szigorúbb szabályozást vezetett be az unió a saját iskolahálózatában a mobilhasználatról, mint a magyar kormány

Bár nagy port kavart érthetetlen okokból, hogy miért problémás a baloldalnak az a kormányrendelet, amely tiltja, hogy tanórán a diákok mobiltelefont használjanak. Kíváncsian várjuk mit szólnak a brüsszeli szabályohoz, ami még azt is tiltja, hogy iskolán kívüli, de az iskolát érintő programra (pl. osztálykirándulás) a gyerekek olyan eszközt vigyenek, amin internetezni lehet.

Úgy tűnik, szezonja van az iskolai telefontilalomnak: nem sokkal a vonatkozó magyar szabályozás szigorítása után, szeptember 4-i hatállyal egy ennél sokkal szigorúbb szabályozást vezetett be az Európai Unió saját iskolahálózata, a Schola Europæa az egyik nagy brüsszeli iskolájában.

Az elsődlegesen EU-s alkalmazottak gyerekeit képző, Brüsszel Uccle és Berkendael negyedeiben működő 1.sz. Brüsszeli Európai Iskola (EEB1) a minden EU-s iskolában kötelező angol, francia és német tannyelvek mellett dán, magyar, olasz, lengyel, spanyol, szlovén, lett és máltai EU-bürokraták csemetéit neveli.

Az iskola a szigorításról szóló közleményében azt írja: szabályaik módosítására a telefonok „egészségre, jó közérzetre és kognitív képességekre, köztük a gyerekek és kiskamaszok koncentrációs képességére” gyakorolt, tudományosan kimutatott hatása miatt került sor, valamint azért, mert az EU egyre több tagállamában léptek életbe hasonló szabályok.
A szabály lényege, hogy „személyes mobiltelefonok az 1. sz. Brüsszel Uccle-Berkendael Európai Iskolában nem megengedettek”, s tilos a használatuk az iskolaépületen kívül rendezett programokon, osztálykirándulásokon, tanulmányi kirándulásokon is.
Ezek alól kizárólag a 16 évnél idősebb diákok képeznek részleges kivételt: ők a könyvtárban, az étkezőben és az iskola egy kültéri részén tanulmányi célokra használhatják a telefonjukat, de „fényképek és videók készítése, videojátékokkal való játék, iskolai feladatokon túlmenően online közösségi hálók látogatása” számukra is tilos. A „személyes mobiltelefonok” kategóriájába az EEB1 értelmezése szerint beletartoznak az internetelérésre nem képes butafonok, az okostelefonok, az internetelésre képes okosórák, a hordozható játékkonzolok, a vezeték nélküli fülhallgatók, és „minden egyéb internetelérésre képes vagy nem képes elektronikus tárgy”. Az iskola erősen ajánlja, hogy ha a diákoknak „van mobiltelefonjuk vagy más, interneteléréssel rendelkező elektronikus eszközük, azt ne hozzák el az iskolába”, vagy ha esetleg mégis elhozzák, az iskolába érkezve kapcsolják ki és tegyék biztonságos helyre, mondjuk egy zárható szekrénybe. A készülékek esetleges eltűnéséért, megsérüléséért az iskola felelősséget nem vállal.

A magyar telefontilalom elhíresült ötös cikkelye, amelyre a Madách Imre Gimnázium felmentett igazgatója, Mészáros Csaba hivatkozott, Brüsszelben nem érvényesül: az iskola világosan leszögezi, hogy „a diákok az osztályteremben mobiltelefonjaikat nem használhatják”, s a tanárok nem írhatják elő órán a személyes mobiltelefonok használatát”.

PestiSracok facebook image
Forrás: Mandiner, fotó: MTI
Ajánljuk még

„Rákos daganat” – Simonyi András és a KGB-hez sorolt DIVSZ, avagy egy hálózati aranyifjú fantasztikus pályafutása

A Hálózat 2021 január 20.
Simonyi András ex-nagykövet különösen durva nyilatkozatot tett nemrégiben, amelyben „rákos daganatot” emlegetett. Pedig neki illene hallgatnia. Simonyi apja Dániában dolgozó „kereskedelmi tanácsos” volt a diktatúrában, a fiú nemzetközi iskolába járt, ahol remekül megtanult dánul és angolul. Bár egy kései interjú szerint már akkor rocker és lázadó volt, valójában hazatérve a KISZ-ben folytatta, elnyerte a támogatott fiataloknak járó AIESEC-ösztöndíjat, majd a Londonban megalapított, de a szovjetek által irányított DIVSZ munkatársa lett. Ma már tudjuk, hogy utóbbi a KGB alá tartozott. Ugyanitt dolgozott a mindig a talpára eső Fodros István vagy az az Elbert János, akit sokak szerint éppen a KGB tett el láb alól. Maga Simonyi tovább emelkedett, lázadóként az MSZMP-ben folytatta, a nyolcvanas években már az Állami Ifjúsági Bizottság „nemzetközi osztályának” vezetőjeként ment Bécsbe. Elképesztő, de rendszerszerű, hogy a NATO brüsszeli központja mellé akkreditált nagykövet lett belőle 1995-ben, hogy az szt-tiszt Medgyessy Péter miniszterelnökségének idejétől (2002) az egykori ősellenségnél, washingtoni nagykövetként folytassa. Érdekes, hogy van-e bizonyíték a beszervezettségére? Nem igazán, nem ettől volt a hálózat egyik megfutatott aranyifjúja.