Szijjártó Péter: a paksi bővítés mutatja, hogy a nukleáris együttműködés visszahozhatja a racionalitást a világpolitikába
A paksi atomerőmű bővítése kiváló példa arra, hogy a nukleáris együttműködés visszahozhatná a józan észt, a racionalitást és a békés egymás mellett élés reményét a nemzetközi politikába - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Bécsben.
A tárcavezető a Nemzetközi Atomenergiai-ügynökség (NAÜ) közgyűlésén arról számolt be, hogy ezúttal Magyarországot és soros elnökként az Európai Uniót is képviseli, majd tudatta, hogy hazánk hisz abban, hogy az atomenergiai együttműködés olyan terület lehetne, s olyan területnek is kellene lennie, amely "visszahozhatná a racionalitást, a józan észt, a békés egymás mellett élés reményét a világpolitikába". Erre jó példának nevezte hazánkat, ahol két új reaktor építése is zajlik Pakson. Kiemelte, hogy az orosz fővállalkozó mellett a projekten amerikai, francia, német, osztrák és svájci cégek is dolgoznak.
Mindez azt mutatja, hogy a nukleáris energia területén a partnerség és az együttműködés még mindig szakmai alapon nyugszik, ami szerintem jó hír
- vélekedett. Illetve rámutatott, hogy a beruházás révén a nukleáris energia részesedése 70 százalékosra fog nőni az áramellátásban, miközben a gázfogyasztás hárommilliárd köbméterrel, a szén-dioxid-kibocsátás pedig 17 millió tonnával csökkenhet. "Ha figyelembe vesszük ezeket a tényeket, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mégis mi számít zöldnek, ha a nukleáris energia nem" - mondta. Valamint röviden értékelte a paksi bővítés állását is. A munka szerinte jól halad, az első beton még idén lekerül a földbe, hamarosan megkezdődik a munkagödör ásása, a talajszilárdítás szintje 35 százalékon áll, míg az egyik nukleáris sziget alatt már el is készült, mintegy 25 ezer cölöpöt fúrtak le eddig a földbe. A helyszínen ezer ember dolgozik - sorolta. Majd hozzátette, hogy
ezzel párhuzamosan a kormányzat dolgozik a már meglévő négy paksi reaktor élettartamának meghosszabbításán is.
Szijjártó Péter felszólalásában arra figyelmeztetett, hogy a világ jelenleg a veszélyek korát élik, a helyzet egyre súlyosabb, és ezen fenyegetésektől a nukleáris szektor sem tudja magát elszigetelni. Kifejtette, hogy az ukrajnai háború veszélyt jelent az atomerőművekre is, miközben a világgazdaságban is gyorsan változik minden, a hűtési és fűtési rendszerek elterjedése, a közlekedés elektromos átállítása és az ipari termelés növekedése miatt exponenciálisan emelkedik az emberiség áramigénye, a kereslet ellátását pedig biztonságosan, olcsón és fenntartható módon kell garantálni.
Forrás, fotó: MTI
