Végre egy kis józan ész: Németország nem engedélyezi német fegyverek bevetését mélyen orosz területeken
Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon, Kijev sürgetései ellenére sem - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban.
A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, "számomra nagyon világos" döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban - jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. "Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van" - tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba.
Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra. A Németország által már leszállított fegyverek közül jelenleg a legnagyobb, 84 kilométeres hatótávval a MARS II rakétavető rendelkezik. Az 56 kilométeres hatótávval rendelkező Panzerhaubitze 2000 önjáró tarack is használatban van az ukrán hadseregben. Berlin mindkét fegyver használatát engedélyezte Kijevnek a harkivi hadműveletben.
Nagy hatótávolságú precíziós fegyverek szállítását Ukrajnának azonban Scholz már több alkalommal is kizárta - függetlenül a NATO-szövetségesek döntéseitől. A kancellár elutasítja a német Taurus manőverező robotrepülőgépek átadását, amelyek hatótávolsága mintegy 500 kilométer, arra hivatkozva, hogy ez "az eszkaláció nagy kockázatával járna".
A felmérések szerint a németek többsége is ellenzi a rakéták küldését.
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország viszont már szállított Kijevnek 300 kilométeres hatótávolságú manőverező robotrepülőgépeket. Ezekben az országokban jelenleg vita folyik arról, hogy általánosan engedélyezni kellene-e ilyen fegyverek alkalmazását orosz területen lévő célpontok ellen. A téma megvitatása szerepel Volodimir Zelenszkij és Joe Biden amerikai elnök e héten esedékes washingtoni találkozójának napirendjén.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban kijelentette, hogy Oroszország a NATO közvetlen hadba lépésének tekintené a nagy hatótávolságú nyugati precíziós fegyverek bevetését mélyen orosz területen lévő célpontok ellen.
(MTI / Kiemelt kép: MTI/AP/Ebrahim Noruzi)
